Öt mélygarázs – összesen 1200 férőhellyel – segíti majd a Budai Várnegyed megközelítését, ezek közül a Várkert Bazár alatti beruházás már elkészült, a Csikós-udvar alatti Várgarázs I-et pedig júniusban adják át – közölte a Nemzeti Hauszmann-terv társadalmi testületének ülésén a Forster Központ elnöke. Sárváry István ismertetése szerint szeretnék csökkenteni a Vár gépkocsiforgalmát, de a mélygarázsokra a Várba tervezett kulturális beruházások és az oda költöző minisztériumok miatt várhatóan növekvő forgalom miatt is szükség van.
A koncepció az I. kerület Európai Uniónak tett vállalása volt: a műemlékek és a Várhegy barlangrendszerének védelme miatt fontos ugyanis a várbeli utak tehermentesítése – tette hozzá. A Várkert Bazárhoz épült mélygarázs 300 férőhelyet kínál, a Palota úti Várgarázs I. pedig 294 férőhelyes lesz – közölte Sárváry István, aki felidézte: a Várgarázs fejlesztése tíz éve kezdődött, de 2013-ig csak a munkagödör készült el, az állam ekkor vásárolta meg a beruházó társaságot. A 2,5 milliárd forintból megvalósuló projekt eredményeképpen bemutathatóvá vált az eddig föld alatt rejtőző középkori várfal is. A létesítményből lift vezet a Szent György térre, ami azért is fontos, mert a karmelita kolostorba költöző Miniszterelnökség előtt nem lehet majd parkolni – jegyezte meg.
Az elnök beszámolója szerint rövidesen megkezdődik a Várgarázs II. beruházás is, ezzel 2017 végére 4,8 milliárd forintból további 240 férőhelyet alakítanak ki, és össze lesz kötve a Várgarázs I-gyel. Hasonló ütemezéssel, 2,1 milliárd forintból zajlik a Halászbástya közelében a 138 férőhelyes Szabó Ilonka úti mélygarázs építése; a Lovas utcai, 173 férőhelyes mélygarázs pedig 2017 elejére készülhet el, 2,5 milliárd forintból – mondta el a Forster Központ vezetője.
A kormány márciusi döntése alapján a budai Várban helyezik el a Habsburg Ottó-archívumot, az intézmény megalapításának ötlete Habsburg Károly főhercegtől származik – ismertette Latorcai Csaba. A Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára közölte: a 98 évesen elhunyt trónörökös gazdag hagyatéka elhelyezéséhez a kormány biztosítja a szükséges anyagi forrásokat. Az archívum a tervek szerint kulturális és konferencia-központként, tudományos kutatóműhelyként működne. A palota falai között mutatnák be Habsburg Ottó személyes tárgyait, cikkeinek, könyveinek gyűjteményét, és a róla szóló, vele készült írások, hangfelvételek, filmek is megtekinthetőek lennének. Helyet kapna az archívumban az egykori politikus két évtizedes európai parlamenti munkájának dokumentációja is. Itt helyeznék el a néhai trónörökös mintegy kétezer díszpolgári címét tanúsító iratokat is.
L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt beruházásokért felelős államtitkára a palota hasznosítása kapcsán megjegyezte: szóba került, hogy a megújuló épület falai között helyeznék el IV. Károly, az utolsó magyar király feleségének, Zita királynénak a hagyatékát is. Az államtitkár hozzátette: felmerült, hogy újra létrehoznák a Várban 1944-ig működő Erzsébet királyné-múzeumot is.
A Sissi életével kapcsolatos tárgyakat bemutató tárlat anyaga a második világháború után szétszóródott, jelenleg az anyag összegyűjtése és bemutatása is egy lehetséges irány a palota hasznosítására. L. Simon László szerint komoly turisztikai potenciál rejlene benne, ugyanúgy, ahogy a Szent István Teremben is. Az iparművészeti csodaként jegyzett, 70 négyzetméteres műalkotás újjáépítéséről már korábban döntött a kormány.
Az államtitkár beszámolt egy friss, országos közvélemény-kutatás eredményéről is, amiből kiderül, hogy a magyar emberek 38 százaléka még soha nem járt a várpalotában, és akik jártak, azoknak több mint a fele egyetlen itteni múzeumot sem látogatott még meg. A felmerés szerint az emberek kétharmada hallott róla, és azoknak a 80 százaléka egyetért a Vár rekonstrukciójával, a Nemzeti Hauszmann-tervvel.
Ünnepélyes alapkőletétel a Csikós-udvarban
Május 20-án tartják meg a Csikós-udvari beruházások ünnepélyes alapkőletételét. A lovarda, a főőrségi épület és a Stöckl-lépcső felújítási munkálatai során rekonstruálják a lovardához tartozó istállókat és Karakas pasa tornyát is. A Szent György tér Tabán felőli akadálymentes megközelítését is lehetővé tevő beruházás 2018 elejére készül el. A lovardában tárlat mutatja be a spanyol lovasiskola történetét, az ezzel kapcsolatos hagyaték kiállításáról még tárgyalnak. A Karakas pasa tornya lovasturisztikai központként működik majd. A Csikós-udvar körüli épületek esetében rövidesen lezárul a lovarda közbeszerzési eljárása. A főőrségi épületre is rövidesen kiírják a közbeszerzést, itt egy fedett régészeti teret is kialakítanak majd, ahol a nagyközönség megtekintheti az eddig a föld alatt rejtőzött középkori várfalat is.