Kell-e az államnak válaszolnia, s ha igen, milyen módon azokra a kihívásokra, amelyeket a digitalizáció, a robotizáció, az informatika jelent a modern korban? A kérdést három államtitkár három különböző megközelítésből válaszolta meg egy szakmai rendezvényen. Schanda Tamás, az uniós fejlesztésekkel foglalkozó államtitkár a digitális fejlődés hátrányos folyamataira hívta fel a figyelmet, kiemelve az adatlopást és az álhírek folyamatos terjesztésének lehetőségét. Az állam helyzetét a digitalizáció megváltoztatja, ugyanis előtérbe kerül a szolgáltatószerep.
– A mesterséges intelligencia megjelenésével nő a felelősségünk, hiszen nem mindegy, hogy az ember által felügyelt gépi tanulás milyen irányban halad – mondta, megjegyezve: a mesterséges intelligencia amellett, hogy csökkenti a munkaerőhiányt, szakmákat is kiszoríthat.
Ehhez a témához kapcsolódtak György László szavai. A gazdaság szabályozásáért felelős államtitkár arról beszélt: az új termékek és szolgáltatások megjelenése összességében inkább a munkahelyek átalakulásához, semmint a megszűnéséhez vezetett. Elsősorban azok a munkahelyek maradnak meg, amelyeknél szükség van az emberi tényezőre.
– Olyan helyzetet kell kialakítani, ahol az ember együtt tud dolgozni a mesterséges intelligenciával – fogalmazott, majd – a távirati iroda beszámolója szerint – úgy folytatta: 2020-ra a komplex problémamegoldás, a kritikus gondolkodás és a kreativitás áll majd az első helyen a munkaerővel szemben támasztott követelmények között.
György László rámutatott: az előrejelzések szerint húsz éven belül megszűnik a bolti pénztárosi, a könyvelői, a háztartásigép-szerelői és a biztosítási ügynöki szakma. Szerinte akkor lehet választ adni a fejlődés kihívásaira, ha a munkavállalók képesek a folyamatos megújulásra, ebben pedig lényeges lesz a felnőttképzés.
– A jövő év végéig százezer idősebb ember digitális képzését szeretnék befejezni, 2020 végére 260 ezer felnőtt képzése fejeződhet be – erről már az infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár beszélt. Kara Ákos kitért rá: a kormány szándéka, hogy minden magyar ember a digitalizáció nyertese legyen. Így fontos egyebek mellett, hogy – a Szupergyors internet program révén – a másodpercenként 30 megabit sávszélességű internet-hozzáférés 2018 végéig eljusson valamennyi olyan háztartásba, amely erre igényt tart.
Az államtitkár elmondta azt is, hogy a tervek szerint 2025 végére minden közintézményben elérhető lesz a másodpercenként egy gigabit sávszélesség. Kara Ákos úgy vélte: jó eredmény, hogy eddig 1051, informatikai eszközökkel jól felszerelt Digitális jólét program pontot adtak át.
Létrejött az MI-koalíció
Október elején megalakult a Mesterséges Intelligencia Koalíció; a testület nagyjából hetven magyar és nemzetközi vállalkozást, egyetemet, tudományos műhelyet, szakmai és közigazgatási szervezetet foglal magába. A tömörülés célja, hogy Magyarország Európa élvonalába kerüljön, fontos tagjává válva a nemzetközi mesterséges intelligencia közösségének. A koalíció alapítóinak szándéka, hogy közösen határozzák meg a mesterséges intelligencia hazai fejlesztésének irányát, kereteit, stratégiáját. A koalícióhoz – amelynek működését a Digitális jólét program garantálja – további húsz szervezet már jelezte csatlakozási szándékát.
Átalakulóban a bankrendszer
A mesterséges intelligencia a pénzügyi szektort is átalakítja. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy egyes technológiacégek olyan megoldásokat alkalmaznak – például a mobiltárca, a biometrikus azonosító vagy a felhőszolgáltatások –, amelyekkel megelőzik a bankokat – erről beszélt a köztévében a nemzeti bank szóvivője. Binder István megjegyezte: a mesterséges intelligencia jelentősége olyannyira óriási, hogy felmérések szerint 2030-ra már 13 300 milliárd euró hozzáadott érték kapcsolódik majd hozzá. Ezek miatt döntött úgy a jegybank, hogy alapító tagként csatlakozik a Mesterséges Intelligencia Koalícióhoz.
Hátrányban a magyar gazdák
Az agrárium fejlődésének kulcsa a digitalizáció – így véli az Agrármarketing Centrum vezetője. Ondré Péter rámutatott: míg az egy év alatt megtermelt agrárjövedelem átlaga Nyugat-Európában gazdálkodónként 80-82 ezer euró, addig idehaza az érték ennek csupán a tizede. Emellett az uniós hektáronkénti átlagterméstől is bőven elmarad a magyar. E jelenségek oka egyebek mellett az, hogy idehaza az agráriumban nem használják ki a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket. A magyar piacon fellelhető gépeknek ma már szinte mindegyike tud valamilyen digitális IT-t, de ezek közel 60-65 százalékával a magyar gazdák nem élnek.