Bár a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is támogatja a sztrájk céljait, azaz elégedetlen a nevelési-oktatási intézmények helyzetével, a pedagógusok élet- és munkakörülményeivel, viszont a munkabeszüntetést olyan felelőtlen akciónak tartja, amely nem eredményekhez, hanem a munkavállalók elmarasztalásához vezethet – közölte az érdekképviselet. Igaz, nem most, hanem még a Gyurcsány-kormány alatt, 2006 decemberében, amikor a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) tartott kétórás figyelmeztető sztrájkot. Nagyot változott tehát a PSZ munkabeszüntetéshez való hozzáállása, amióta nem balliberális kormány van hatalmon. Pedig 2006-ban szó sem volt pedagógus-életpályáról, öt év alatt folyamatosan, összességében negyven százalékkal emelkedő bérekről.
A PDSZ akkoriban azért hirdetett sztrájkot, mert a közoktatási törvény módosítása „15-20 ezer pedagógus elbocsátásához vezethet, tiltja elvégzett feladatok kifizetését, s nemcsak a dolgozók érdekeit, hanem az alkotmányt is sérti. Az intézkedések hatására romlik a közoktatás minősége és az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások, különösen a tanórán kívüli tevékenységek mennyisége.” A PDSZ kifogásolta továbbá a kéthavi munkaidőkeret bevezetését is, amelynek szabályozása akadályozza a tanórán kívüli tevékenységek elismerését.
Az érdekképviselet bírálta, hogy a 2007-es költségvetésben „nem emelkednek a közoktatási normatívák, azok reálértéke csökken, majd szeptembertől 5–25 százalékos csökkenés várható a legtöbb évfolyamon, ami szintén elbocsátásokat indukálhat”. Mindez a PSZ-t nem sztrájkra, sokkal inkább párbeszédre és a PDSZ bírálatára sarkallta. A PSZ újságjában, a Pedagógusok Lapja 2006. decemberi számában Párbeszéd vagy konfrontáció címmel megjelent írásban előbbi mellett foglalt állást a Köznevelési Kerekasztal, a tárgyalásokat most elutasító szakszervezet.
„A címben jelzett alternatíva a hazai nagypolitika színterein egyértelmű: konfrontáció mindig és mindenáron. Mindezt jelzik a különböző harci díszletek és módszerek, a közéletben megszokottá vált hangoskodás, politikai sárdobálás stb. Sokunknak már elege van ebből. Reménykedhetünk-e a fegyverszünetben, netán a békében?” – értékelte a helyzetet a Gyurcsány-kormány idején a PSZ.

Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke, Horn György és Mendrey László a Civil Oktatási Platform ülésén
A PDSZ sztrájkját pedig így látták: „A leginkább szembeötlő közoktatásnapi gáncsoskodása azonban társszervezetünknek volt. A PDSZ elnöke nyilvánvalóan nem égi, hanem földi sugallatra ekkor jelentette be az országos pedagógussztrájkot december 15-re. Ez a döntés nemcsak azért groteszk, mert a néhány tucat településen működő maroknyi szakszervezet országos sztrájkot hirdet, hanem azért is, mert szembemegy a szakszervezeti mozgalom egészével. Hiszen többek között a PSZ kezdeményezésére november közepén megalakult az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság, amelynek a Liga konföderáció révén a PDSZ is tagja lett. Sokan érthetetlennek, mások etikátlannak tartják ezt a lépést, amely nyilvánvalóan nem erősíti, hanem gyengíti az érdekérvényesítés esélyét, és nem használ az újraformálódó párbeszédnek sem.”
Galló Istvánné, a PSZ jelenlegi elnöke (aki 2006-ban is az országos vezetőség tagja volt a szakszervezetben – a szerk.) ezzel szemben mára már hangot váltott, a Civil Rádiónak úgy nyilatkozott: továbbra sem vesznek részt a kormány által összehívott Köznevelési Kerekasztal munkájában, ugyanakkor bíznak abban, hogy a pedagógusok sztrájkbizottsága és a kormány közötti tárgyalások eredményre vezetnek. Ennek ellenére megkezdik az előkészületeket egy pedagógussztrájk megszervezésére. Gallónétól szerettünk volna választ kapni a szervezet álláspontjának a változására, azonban lapzártánkig nem értük el.
A pedagógusok tiltakozása kapcsán vita alakult ki az elmúlt hetekben többek között arról is, hogy csökkent-e a köznevelésre fordított összeg 2010 óta. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján kiemelte: a pedagógusbér-emeléssel mindenképpen növekedett az ágazatra szánt erőforrás, amely éves szinten 2013-ban 32, 2014-ben 120, 2015-ben 38,5 és 2016-tól további 34 milliárdos, azaz idén összesen már 234 milliárd forint többletet jelent. A tárcától kapott adatok alapján 2010-ben 1078,8 milliárdot fordítottak költségvetési forrásból a köznevelésre, amelyben az állami, az önkormányzati és egyéb fenntartású intézmények is benne vannak, míg ez az összeg 2014-re 1120 milliárdra emelkedett. Közben a gyermekek és tanulók száma 7,9 százalékkal csökkent, azaz az egy gyermekre fordított kiadások több mint 12 százalékkal nőttek öt esztendő alatt.
Palkovics László oktatásért felelős államtitkár a sajtótájékoztatón közölte: a pedagógusok sztrájkbizottságának 25 pontos követeléséből három béremelést jelentene. A tanárok által megtartandó kötelező óraszám 22 órára csökkentése átlagosan önmagában 15 százalékos, míg a korábbi órakedvezmények visszaadása újabb 2,5 százalékos bértöbbletet eredményezne a 2013. január 1-jei állapothoz képest. Az államtitkár szerint az időközben megszűnt pótlékok visszaadásával együtt ez 18 százalékos fizetésemelést jelentene, erről beszélt hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben. Hozzátette: a két szakszervezet és a Nemzeti Pedagóguskar által is kért változtatás – vagyis az, hogy újra kössék a minimálbérhez a pedagógusfizetések számítási alapját – további nyolc százalékot jelentene. Palkovics László kérdésre válaszolva elmondta: nem hívták meg őket az alternatív kerekasztalra, ha kapnak meghívót, akkor majd eldöntik, elmennek-e. Szívesen látják viszont a delegáltjukat a Köznevelési Kerekasztalon.
Tegnap megtartotta első ülését a Civil Oktatási Platform nevű szerveződés a Horn György által vezetett Alternatív Közgazdasági Gimnázium épületében. A gyűlést az a Radó Péter moderálta, aki az első MSZP–SZDSZ-kormány idején az oktatási tárcánál, majd a Soros György alapítványai közé tartozó OSI Oktatáspolitikai Intézet igazgatóhelyetteseként, később pedig Bajnai Gordon alapítványának dolgozott. Mintegy 45 csoport képviseltette magát a rendezvényen, többek között a PSZ, a PDSZ, a Hálózat a Tanszabadságért, a Hívatlanul Hálózat, az Agora Oktatási Kerekasztal, az Oktatói Hálózat, valamint a Tanítanék mozgalom is. A moderátor szerint a rendezvény célja az, hogy „a tiltakozó szervezetek között a lehető leghatékonyabb operatív együttműködés valósuljon meg, a csoportosuláshoz az állami szervezetek és köztestületek kivételével mindenki csatlakozhat”. Pilz Olivér, a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára szerint a platform következménye lenne egy oktatási koncepció, amellyel szembesítenék a kormányt. Mendrey László, a PDSZ elnöke kiemelte, hogy ők már a választások előtt készítettek egy köznevelési törvénytervezetet az akkori és mostani ellenzéki pártoknak, de ők nem kerültek hatalomra, és egyébként sem érdekelte őket az anyag. Hangsúlyozta: egyetlen eszközt lát arra, hogy a hatalom odafigyeljen rájuk, ez pedig a sztrájk.
Gyors változás a Kliknél
Palkovics László oktatási államtitkár tegnapi online fogadóóráján a legsürgetőbb feladatok között említette a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) belső korrekcióját, amely a következő tanévtől már más szerkezetben, átalakított formában működhet. Az államtitkár szerint a tervezett decentralizáció lehetséges iránya, hogy az ország térszerkezetéhez vagy a régiókhoz igazodnának a szervezeti egységek, illetve elképzelhető az is, hogy az iskolák száma alapján központokat szervezzenek. A Klik finanszírozási problémáit azonnal orvosolni akarja a kormány. A Köznevelési Kerekasztal két munkacsoportja is foglalkozik a Nemzeti alaptanterv ismeretanyagának csökkentésével. Szükség esetén módosítják a vonatkozó jogszabályokat is. Palkovics László a pedagógusképzésről elmondta, hogy a Köznevelési Kerekasztal ülésén részt vevők között jelen vannak a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Nemzeti Pedagóguskar képviselői is, akik a pedagógusképzés és a továbbképzések tartalmi fejlesztéséről szakmai javaslatokat fogalmaznak meg. Hozzátette: ezek megújításában nagyobb hangsúlyt kell helyezni a modernebb módszerek, az innovatívabb szemlélet fejlesztésére. A javaslatokról várhatóan 2016 második felében születhet majd döntés. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma meghívta a kerekasztalra az OECD szakértőit is, akik elsősorban a többi ország adataival összehasonlítva mutatják be a magyar oktatási rendszer erősségeit és gyengeségeit.