Az Országház lépcsőjén, közösen tettek fogadalmat a kormánnyal szembeni ellenállásra a Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP, a Párbeszéd, a Momentum politikusai, illetve független képviselők.
Esküjük szerint együtt lépnek fel a tavaly év végi tüntetéseken megfogalmazott ötpontos követeléscsomag megvalósításáért, amelyben a „rabszolgatörvény” visszavonása, kevesebb rendőri túlóra, független bíróságok, az európai ügyészséghez való csatlakozás és független közmédia szerepel.
– Ha egy ország kormánya elárulja a saját népét, akkor eljön az ideje a lázadásnak – jelentette ki Gyurcsány Ferenc. A DK elnöke azt kívánta az országnak, legyen ereje „fellázadni Orbán rendszerével szemben”.
– Nem egy törvénnyel szemben, egyik vagy másik szabállyal szemben, de mindazzal, amit az elmúlt években az ország szégyenére megvalósítottak – fejtette ki Gyurcsány, aki szerint az ellenzék közötti vitákat akkor kell majd újra kinyitni, ha Magyarország újra tisztességes jogállam lesz.
A jobbikos Jakab Péter a magyar történelem leggyávább kormányának nevezte a jelenlegi kabinetet, és arra biztatta a szakszervezeteket, hogy kezdeményezzenek általános sztrájkot.
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője arra emlékeztetett, hogy szombaton a szakszervezetekkel és civilekkel közösen tartanak tüntetést, mert meg kell mutatniuk, hogy „ami itt történik, az nem folytatható”.
– A harc csak most kezdődik, találkozunk az utcán – jelentette ki az LMP társelnöke, Keresztes László Lóránt, aki szerint a tiltakozás hangos lesz, de erőszakmentes. Szél Bernadett független képviselő úgy fogalmazott, hogy „ez a rendszer nem köztársaság, ez nem demokrácia, ez nem jogállam”. Fekete-Győr András arról beszélt, hogy az eddigi tüntetési hullám csapatmunka volt az ellenzéki pártok, a civilek, a szakszervezetek és a Momentum között.
A parlamenten kívüli párt elnöke kijelentette, hogy „2019 az ellenállás éve lesz”. A független Hadházy Ákos szerint független közmédia, bíróság és ügyészség nélkül nem lehet választásról, parlamentről beszélni. Hadházy ezért a Hvg.hu-n közzétett írásában azt javasolta az ellenzéknek, hogy ne induljon az EP-választáson, mert az így csak egy színjáték.
A közös fogadalomtétel előtt a kormánypártok – korábban jelzett – távolmaradása miatt határozatképtelen volt az Országgyűlés rendkívüli ülése, amit az ellenzék kérésére hívtak össze, hogy a „rabszolgatörvény” elfogadásáról és a köztévé székházánál történtekről vitázzanak.
Ennek ellenére az ellenzéki képviselők jelentős része fel sem szólalt, és a napirendi szavazást sem várta meg. A beszéd lehetőségével csupán a jobbikos Jakab Péter, az LMP-s Keresztes László Lóránt, illetve a párbeszédes Szabó Tímea élt. Utóbbi egy szelfibottal a kezében olvasta fel az ötpontos követelés teljesítésére vonatkozó fogadalmat.
– Az ellenzékiek egyszer már lebuktak, amikor gyenge színészi teljesítménnyel önmagukat áldozatként próbálták feltüntetni a köztelevízió épületében. Most újra lebuktak, hiszen képviselőik jelentős része az általuk kezdeményezett parlamenti ülésen a napirendi szavazást sem várta meg – reagált a Fidesz.
A párt emlékeztetett, hogy az ellenzék decemberben erőszakos eszközökkel próbálta megakadályozni az Országgyűlés munkáját, nem törődve azzal, hogy a balhé közben saját korábbi javaslatát, így az ápolási díj megemelését sem szavazta meg. – Az ellenzéknek nem Magyarország érdeke, csak a hatalom megszerzése és a pillanatnyi politikai balhé fontos – írta a Fidesz.
A KDNP szerint az ellenzék Soros György pénzéből erőszakos utcai megmozdulásokat szervez, politikai aktivistákat fizetnek, akik rátámadnak a rendőrökre és a Parlamentre.
– Mindezt Soros György azért teszi, mert azt szeretné, hogy az Európai Parlamentnek a májusi választások után ismét bevándorláspárti többsége legyen – közölte a párt.
A Momentum újságírókat fenyeget
– Nem tekinthetjük sajtónak sem a közmédiát, sem a propagandagép többi elemét – írta az Azonnali.hu-n Buzinkay György. A Momentum elnökségi tagja szerint „a propagandagép propagandistáit is el kell számoltatni. Bíróság elé kell állítani azokat, akik részt vettek az magyar demokrácia felszámolásában és a magyar függetlenség oroszoknak való kiárusításában”.
Lomnici Zoltán: Felbujtásért is felelhetnek a politikusok
Az „újra ideje a demokratikus lázadásnak” megnyilatkozás a jogszabályok megtartására esküt tevő vezető ellenzéki politikushoz méltatlan, súlyosan felelőtlen és bizonyos körülmények esetén bűncselekményt is megvalósíthat – nyilatkozta a Magyar Időknek Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász felhívta a figyelmet arra, hogy az emberi jogok európai egyezménye szerint a véleménynyilvánítás korlátja egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy a bűnözés megelőzése. Hozzátette: minden esetben azt kell megvizsgálni, hogy egy ilyen tartalmú megnyilatkozás alkalmas-e olyan tömegzavargás előidézésére, amely az Országgyűlést, az államfőt, a bíróságokat vagy éppen a kormányzatot alkotmányos jogkörében erőszakkal vagy ezzel fenyegetve akadályozza, amely esetben így megvalósul a lázadás bűncselekménye. – Vizsgálható a későbbi ilyen cselekmények bekövetkezése és egy nagy nyilvánosság előtti felszólítás közötti ok-okozati összefüggés büntetőjogi szempontból, illetve utólag felbujtónak minősülhet az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír és a lázadást megvalósító tömegzavargás bekövetkezik – mondta Lomnici Zoltán.