Továbbra sem tudni pontosan, hogy ki vagy kik szivárogtatták ki Gyurcsány Ferenc őszödi beszédét. Az ügyben vizsgálatot indított a Nemzetbiztonsági Hivatal (a mai Alkotmányvédelmi Hivatal), és bő négy hónappal a beszédet elmondó miniszterelnök lemondása után a polgári elhárítás honlapján, anonimizált formában nyilvánosságra is hoztak ezzel kapcsolatban két jelentést. Az első, amely 2007. május 21-i dátummal íródott, a „Gyümölcsöskert” fedőnevű nyomozás eredményeit összegzi, a második, 2009. július 29-i jelentés pedig a „Gerilla” névre hallgató ügy lezárásáról szól.
Gyurcsány többször tagadta, hogy a szivárogtatás neki állt volna érdekében, a titkosszolgálati dokumentumokból azonban ennek az ellenkezőjére lehet következtetni.
A nyilvánosságra hozott jelentések egyes elemei arra utalnak, hogy a bukott kormányfő tudtával és közreműködésével hozhatták nyilvánosságra a felvételt, hogy ezzel eltereljék a figyelmet a megszorításokról.
A „Gyümölcsöskert” titkosszolgálati akció célja annak feltárása volt, hogy illetéktelenek hallgatták-e le az őszödi kormányüdülőt, vagy a szocialisták közül adta ki valaki Gyurcsány beszédének hanganyagát. A Gyümölcsöskert elnevezésű jelentés kizárta, hogy az épületen vagy az üdülőn kívülről történt volna a lehallgatás. Megállapította, hogy a felvétel készítése nem volt jogellenes, nem használtak hozzá titkosszolgálati eszközöket. A titkosszolgálat 2007. május 21. jelentése szerint „a nyilvánosságra hozott kalózfelvétel nem másolata az MSZP részére készült felvételnek. Nem készülhetett titkosszolgálati eszközökkel, azaz sem az épületből, sem kívülről nem hallgathatták le a beszédet.
Erős mondatok
„Nincsen sok választás, azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni… Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél, két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy azt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok kormányzása valaha is megteszi. És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk, azon túl, hogy a szarból visszahoztuk a kormányzást a végére. Semmit. Ha el kell számolnunk az országnak, hogy mit csináltunk négy év alatt, akkor mit mondunk?”
„Úgy őriztük a titkot, hogy miközben tudtuk, és ti is tudtátok, hogyha el fog jönni a választási győzelem, utána nagyon neki kell állni, hogy soha ilyen problémánk nem volt. Úgy őriztük a politikai egységet tavaly nyár óta, és mögötte mondjuk, a szakmai politikai egységet, mint soha az elmúlt években. Vagy talán sose.”
„Lehet még itt egy darabig teszetoszáskodni, de nem sokat. Gyorsan eljött az igazság pillanata. Az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége meg trükkök százai – amiről nyilvánvalóan nekem nem kell tudni – segítette, hogy ezt túléljük. Nincsen tovább. Nincsen!”
„Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna. Ehelyett hazudtunk reggel, éjjel meg este. Nem akarom tovább csinálni! Vagy megcsináljuk, és van hozzá egy emberetek, vagy mással kell csinálni.”
„Fantasztikus dolog politikát csinálni. Fantasztikus. Fantasztikus egy országot vezetni. Az utolsó másfél évet azért tudtam én személy szerint csinálni, mert egy dolog ambicionált és egy dolog fűtött: visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól meg a jobboldaltól, és tanulja most már meg magát nem őhozzájuk mérni, hanem a világhoz. Ez adta a hitet, hogy miért érdemes ezt csinálni. Nagy dolog volt. Imádtam. Életem legjobb része volt.”
„Én azt gondolom, hogy meg lehet csinálni. Azt gondolom, hogy lesznek konfliktusok, gyerekek, igen, lesznek. Lesznek tüntetések, lesznek. Lehet tüntetni a Parlament előtt. Előbb-utóbb megunják, hazamennek. Csak, csak akkor lehet végigcsinálni, hogyha a lényegben, a lényegben hisztek és a lényegben van egyetértés”.
„Csinálunk-e valami nagyot? Azt mondjuk-e, hogy: a rohadt életbe, jöttek páran, akik meg merték tenni, és nem szarakodtak azon, hogy hogy a francban lesz majd az útiköltség-elszámolásunk, bassza meg. Jöttek párak, akik nem szarakodtak azon, hogy a megyei önkormányzatban lesz-e majd helyük, vagy nem, hanem megértették, hogy másról szól ez a kurva ország.”
„Mindenki döntse el magában, hogy 4-500 ezer forintért csinálja a dolgot, ami kurva fontos, különösen, ha az embernek már egyébként nincsen más szakmája, csak ez, tudom én.”
„Kell még valamit mondanom, Ildikó?”
A felvétel kiszivárogtatóját, megrendelőjét azonban a jelentés szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal nem tudta megállapítani. Azonosították viszont azt az „erősen jobboldali beállítottságú” személyt, aki a hanganyag nyilvánosságra kerülése előtti napon a felvétel birtokában volt, és azt e-mailben továbbította. Az ő kilétét azonban nem tárta fel a titkosszolgálat.
A másik dokumentum a Gerilla fedőnevű művelet lezárásáról készült jelentés, amely az NBH-nál Guevara fedőnéven nyilvántartott személy tevékenységét és az őszödi beszéd kiszivárogtatásában játszott szerepét dolgozta fel. „Guevara” a második jelentés leírása alapján egyértelműen Rózsa-Flores Eduardo újságíró, a délszláv háború veteránja, akit 2009-ben (vagyis két évvel az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után), Bolíviában öltek meg a helyi biztonsági erők.
„Mint utólag kiderült, célszemélyünk csak a legszűkebb környezetével osztotta meg utazásának valódi célját…” – áll a dokumentumban, azaz a terrorizmus gyanújával őt akkor már másfél éve megfigyelés alatt tartó titkosszolgálat sem tudta, miért ment valójában Rózsa-Flores Dél-Amerikába.
Mielőtt Bolíviába utazott volna, Rózsa-Flores Kepes András riporternek arról nyilatkozott, hogy Santa Cruzba indul, a Morales-rendszer ellen lázadók kérésére, megszervezni a város és a tartomány katonai védelmét. Arról is beszélt, hogy attól tart: meg fogják ölni Bolíviában. Egy megállapodás szerint azonban a felvétel titokban maradt egészen Rózsa-Flores haláláig.
A dokumentumokban az olvasható, hogy a „Guevara” nevű célszemély elmondása szerint
„az őszödi miniszterelnöki beszéd kiszivárogtatója egy MSZP-s politikus, aki a miniszterelnökkel és a frakcióval egyeztetve szervezte meg az inkriminátum (azaz a beszéd hanganyagának) nyilvánosságra hozatalát”. […]
„Guevara elmondása szerint a beszéd kiszivárogtatására azért volt szükség, hogy időt nyerjenek, továbbá valamilyen módon eltereljék a figyelmet a költségvetési vitákról, illetve rávilágítson az ország rettentően rossz gazdasági helyzetére. A nyilvánosságra hozatalban az MSZP azért választotta a jobboldal/ellenzék bevonását, mert az elhangzás és a médiába kerülés között eltelt hosszú idő magyarázkodásra kényszerítette volna őket” – áll a dokumentumban.
Indulatos, káromkodásokkal teli beszéd került nyilvánosságra
Az NBH szerint Guevara, azaz Rózsa-Flores ismerte és kapcsolatban is állt az őszödi beszéd kiszivárogtatójával. Mint írják, „…a hanganyag kikerülésétől a nyilvánosságra hozataláig – döntő többségében – sikerült felderíteni az abban részt vevő személyek” körét, a megbízóig azonban nem jutottak el. A döntően Rózsa-Flores titkos megfigyeléséből származó információk szerint a felvételt előbb a Jobbik.net-hez akarták eljuttatni, de végül nem találták elég fajsúlyosnak a portált, ezért átadták a lehetőséget a Fidesznek. Kapcsolatba léptek egy, a párt felső köreibe is bejáratos fideszessel, 2006. szeptember 17-én pedig már egy budapesti Fidesz-irodában döntöttek a felvétel sorsáról. Később a hanganyag sokszorosítását is a Fidesz szóban forgó irodájában végezték.
A második jelentés szerint a Fidesz-irodában (amelynek pontos helyét kitakarták) többen is jelen voltak, de csak egy „pásztói fideszes” kifejezés maradt olvasható. Egy megjegyzés arra utal, hogy Orbán Viktor pártelnök nem lehetett ott a megbeszélésen, mert Brüsszelbe kellett utaznia, és csak a repülőtéren értesült a hangfelvétel létezéséről. Az egybegyűltek végül hosszas vita után döntöttek arról, hogy hét médiumnak eljuttatják motoros futárral a felvételt.
Szabó Bálint, Gyurcsány új pártja, a Demokratikus Koalíció egyik tagja, 2013 májusában több interjúban elmondta, hogy bizonyos
„MSZP-s felső vezetők” – akiknek a keresztneve „Katalin, Imre és Ferenc” – még a beszéd kiszivárgása előtt, 2006 nyarán, Rózsa-Flores Eötvös utcai lakásában találkoztak, és ott együtt hallgatták meg a felvételt.
Szabó Bálint 2013 júniusában három jobboldali és négy baloldali politikust tett felelőssé a kiszivárogtatásáért, ám az állításait bizonyító hangfelvételt nem volt hajlandó közzétenni.
Indulatos, káromkodásokkal teli beszéd került nyilvánosságra
Elsőként Bíró Márk fideszes országgyűlési képviselő nevét említette, állítása szerint Rózsa-Flores Eduardo Bírónak adta át azt a hangfelvételt, amely az állítólagos Eötvös utcai találkozót rögzítette, így az a felvétel is a Fideszhez került. Később Szabó meg is nevezte Szili Katalint, Szekeres Imrét és Baja Ferencet. Szili Katalin pert indított Szabó ellen rágalmazás és jó hírnév megsértése miatt. Az eljárás során Szekeres és Baja is felszólalt tanúként. A bíróság több millió forintos pénzbírságra ítélte Szabót, de ezt a DK képviselője a mai napig nem fizette ki.
Felvetődött az is, hogy Szilvásy György volt titokminiszer állt az őszödi kiszivárogtatás mögött. Erre a Portik–Laborc-találkozók hanganyagának leiratából lehet következtetni. Az őszödi beszédről Laborc Sándor, az NBH akkori főigazgatója és a jobbkezének számító Glemba Zoltán a belvárosi Menza étterem teraszán beszélgettek, még az alvilági leszámolások miatt időközben elítélt Portik Tamás érkezése előtt. Glemba azt mondta Laborcnak:
Szilvásy tanácsadói köre gondolhatta azt, hogy a nagy hatású beszédet ki kell menteni, mert még jól jöhet a választások idején. Arra nem tettek egyértelmű utalást, hogy a titkosszolgálat vezetőinek vagy a szocialistáknak jöhet jól a beszéd nyilvánosságra kerülése.
Továbbra sem egyértelmű tehát, hogy a felvételek vagy azok másolata végül hogyan jutott el a sajtóhoz 2006. szeptember 17-én. A Magyar Rádió, az RTL Klub és az Origó főszerkesztője azonban örülhetett az évtized sztorijának, a hangfelvételt megkapták CD-n, MP3-as formátumban.
Az emberek nem felejtik el a vészterhes éveket
Kiszelly Zoltán politológus, Századvég Politikai Iskola:
– Az elhangzottak megítélése az elmúlt tíz évben nem változott. Ez egy olyan őszinte politikusi beszéde volt Gyurcsány Ferencnek, amelyben beismerte a 2006-os választási trükkök százait, és igazából minden mondata nagyon jó lenyomatát adja a magyar politikusi gondolkodásnak. A többség már első hallásra is olyan hazugságbeszédnek tartotta, amelyben a hajdani kormányfő beismerte, hogy a balliberális pártok csak trükkök százaival tudták megnyerni a választást. Nyilván a baloldali szavazók – főként a DK-sok és Gyurcsány Ferenc – ezt a beszédet igazságbeszédnek tartják. Azzal, hogy a volt szocialista miniszterelnök volt az első, aki elkezdte az őszödi beszédre való megemlékezést, csak elébe akart menni a bajnak, Metternichtől megtanulva azt, hogy amit nem tudsz megakadályozni, annak állj az élére. Gyurcsány Ferenc már jó előre elkezdte a 2006-os választási győzelemre való megemlékezést, hogy ezzel büszkeségmorzsákat dobjon a baloldali szavazóknak, hogy legyen mire emlékezniük. Egyébként pedig épp innentől indult a vesszőfutása. Először volt az őszödi beszéd, aztán nyáron a megszorítócsomag, ami kapcsán azt mondta, hogy el lehet innen menni, aztán ősszel a beszéd kiszivárgása és a tévészékházostrom, majd az október 23-i rendőri brutalitás. Ezért is van az, hogy a DK jelenlegi vezetője azóta egy saját, baloldali értelmezést próbál adni a történtekről. Október 23-ig Gyurcsány Ferenc politikai vesszőfutása folytatódni fog, ezért ha nem tud olyan narratívát elfogadtatni, amit elhisznek neki a szavazók, akkor felelevenednek a hajdani események, és ebből csak rosszul jöhet ki, mert a történtek még elevenen élnek az emlékezetben.
Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője:
– Gyurcsány Ferenc már a beszéd nyilvánosságra kerülése óta próbálja átértelmezni, átértékelni az általa közölteket. Ez akkor sem volt sikeres és azóta sem az, leszámítva a volt miniszterelnök saját táborát. A beszéd felidézése nem alkalmas a DK támogatottságának bővítésére. Az elhangzottak megítélése nem sokat változott. Amikor a beszéd nyilvánosságra került, akkor Gyurcsánynak és kormányának támogatottsága már bezuhant. Az egy viszonylag még ma is széles körben élő tévhit, hogy a volt miniszterelnök és kabinetje az őszödi beszéd miatt vesztette volna el a népszerűségét. Ezt azért vesztette el, mert már a nyáron a kormány intézkedései nyilvánvalóvá tették, hogy a kormányzat az ellenkezőjét hajtja végre annak, mint amit a 2006-os kampányban ígért. A beszéd igazából a 2006 utáni években vált szimbólummá az egész gyurcsányi kormányzás negatív jelképeként. Jelenleg a DK elnökének egy szűk szavazótábora van, akik elkötelezettek Gyurcsány mellett. Az őszödi beszéd pozitív értelmezési lehetősége elsősorban ehhez a körhöz kötődik. Csak nekik jelenthet pozitív dolgot a beszéd emléke. Ugyanakkor az biztos, hogy nem az elhangzottak értelmezésén múlik a DK támogatottsága. Az őszödi beszéd a többség számára negatív szimbólummá vált. A DK vezetője ennyi idővel a kormányzása után is a legnépszerűtlenebb politikusok között szerepel, ami azt jelenti, hogy a beszéd egyértelműen terhet jelent számára.
