– Ha egy jobboldali kormány bárhol a világon hozzá mer nyúlni alapjogokat érintő szabályozáshoz, akkor azonnal támadásba lendül a balliberális oldal, pedig az alapjogok nem korlátozhatatlanok, a megfelelő törvényi biztosítékokkal és a lényegi tartalmat nem érintve, azok gyakorlásának keretei rögzíthetőek. Alapjogok ütközésénél szükséges is ilyesmi, például a gyülekezési jog és a magánélethez való jog kapcsán – mondta el a Magyar Időknek Szánthó Miklós.
Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint a Trócsányi László igazságügy-miniszter által beterjesztett új gyülekezési törvényjavaslatot ezért együtt kell nézni az új, a magánélet védelméről szóló törvényjavaslattal. A jelenlegi gyülekezési szabályozás az utóbbi jogra nem volt tekintettel, de a társadalmi-technikai változásokkal sem tartotta a lépést. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Alkotmánybíróságnak (AB) a devizahitelesek közszereplők magánlakásai előtt tartott tüntetései kapcsán hozott határozata szerint a hatályos gyülekezési törvénnyel összefüggésben mulasztásos alkotmánysértés állt elő, ezért arra kötelezte a jogalkotót, hogy záros határidőn belül fogadjanak el egy új jogszabályt.
– Az AB a mostani szabályok alapján feloldhatatlan ellentétet állapított meg a magánélethez való jog és a gyülekezési szabadság között, azonban eddig, kétharmados többség híján a kormánynak nem volt lehetősége az 1989 óta hatályban lévő, mára elavult szabályozás „alkotmányos lábának” megteremtésére – emlékeztetett Szánthó Miklós. Szavai szerint az említett jogok ütközését – a magánélet védelmének a javára – alkotmányos szinten azonban nemrég feloldotta az Országgyűlés, a törvényjavaslatokkal pedig annak kibontása történik meg.
A változtatásra az Alkotmánybíróság kötelezte az Országgyűlést
Fotó: Éberling András
A választási eljárásról szóló törvények módosítása kapcsán Szánthó Miklós azt mondta: elsősorban részletszabályokat érint, magának a választási rendszernek az alapját, szerkezetét érintetlenül hagyja. A jogász szerint amiben mégis jelentősen módosít a javaslat, azzal a jogalkotó a választási rendszer legitimitását növeli tovább, míg a rosszhiszemű joggyakorló előtt bezárja a kiskapukat. Emlékeztetett: a kampányfinanszírozást szabályozó törvényt a kormány 2013-ban alkotta meg, ilyen jogszabály korábban nem volt.
– A jogalkotó jóhiszeműen állt hozzá a pártok, jelöltek támogatásának kérdéséhez, azonban ezzel számosan visszaéltek – utalt Szánthó a kamupártok szabálykijátszó gyakorlatára.
A javaslat szerint ezért a jövőben elegendő ajánlást összegyűjtő pártok esetében a vezető tisztségviselőkön kívül a listás és egyéni képviselőjelölteknek is felelősséget kell vállalniuk a „listás” kampánytámogatás visszafizetéséért. Szánthó Miklós úgy fogalmazott: ez a jogszabályi változtatás elrettentő erővel bír majd a kamupártokkal szemben, mivel valószerűtlen ennyi „töltelékjelöltet” találni, akik vállalnák a teljes támogatás esetleges visszafizetésének ódiumát. A jogász úgy látja, hogy ezenfelül a csomagban szereplő többi változtatás – például az átjelentkezések kapcsán – adminisztratív szempontból könnyíti meg és teszi egyértelművé a jogalkalmazást mind a választók, mind a választást lebonyolítók szempontjából.
– A módosítás két országgyűlési, egy önkormányzati, számos időközi választás és egy országos népszavazás tapasztalatait összegzi – hangsúlyozta az Alapjogokért Központ vezetője.
