Ez a sikeresség került veszélybe, ha hihetünk a 2012-ben, 123 ENSZ-tagállam alapította Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platform (IPBES) néven ismert szervezet február 28-án közzétett jelentésének.
A tanulmány szerint – összefoglaló az MTA.hu honlapon olvasható – a kihalással fenyegetett beporzó fajok száma folyamatosan növekszik. Az első ilyen jellegű átfogó nemzetközi jelentés szerint a beporzók csökkenésének legvalószínűbb következménye az lenne, hogy az élelmiszerboltok zöldség-gyümölcs részlegeinek kínálata sok helyen a felére csökkenne. A terméshozamok visszaesése miatt nőne az alultápláltság kockázata.
A méheken kívül sok lepkefaj, darázs, legyek, egyéb rovarok, valamint denevérfélék és madarak vesznek részt a beporzásban. Az IPBES összegzése szerint a világ éves élelmiszer-termeléséből 235-577 milliárd dollár értékű az a mennyiség, amely direkt módon a beporzóktól függ. A jelentésben azt is kiemelik a szakértők, hogy a vadon élő virágos növények 90 százaléka többé-kevésbé szintén igényli a beporzást. A beporzás biztosabban végbemegy, ha a vad fajok és házi méhek egyaránt részt vesznek benne.
Biztosabb, ha a vad- és a házi méhek egyaránt besegítenek
A vadon élő beporzók számának csökkenését eddig Északnyugat-Európában és Észak-Amerikában igazolták vizsgálatok. – Magyarországon és általában a kelet-közép-európai térségben a mezőgazdasági területekhez kötődő élővilág az északnyugat-európai országokéhoz képest sok esetben még gazdagabbnak mondható – tájékoztatta lapunkat a jelentés megírásában vezető szerzőként dolgozó Kovács-Hostyánszki Anikó, az MTA ÖK Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás kutatócsoport kutatója. Erre a vad méhfajok közösségei esetében végzett összehasonlító vizsgálatok is rámutattak: a holland területekhez képest például lényegesen magasabb fajszámokat találtak a magyar gyepeken és szántókon. Ez részben az agrárterületek rendszerváltást követő kevésbé intenzív művelésének köszönhető.
Hazánk vad beporzó közösségei és háziméh-családjai is szembesülnek azonban napjaink sokat emlegetett kihívásaival, mint például a klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek és évszakeltolódások, a mezőgazdasági növénytermesztésben alkalmazott vegyszerek, így a rovarölők közvetlen és a gyomirtó szerek közvetett negatív hatásai. A beporzók védelmére a termőföldeken vadvirágokkal borított sávokat kell létesíteni, csökkenteni kell a növényvédőszer-használatot, javítani a méhtartás körülményeit.