Az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás megindítását javasolja az Európai Parlament Állampolgári, Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában (LIBE) készülő magyar különjelentés tegnap bemutatott tervezete, mondván, az Orbán-kormány rendre súlyosan megsérti az európai értékeket.
A testület brüsszeli ülésén Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő közölte: munkájuk során azt is megállapították, hogy a magyarok alapjogai hogyan sérülnek, az állam miként bánik a polgáraival, és mindezt látva arra jutottak, hogy az EU-nak cselekednie kell. Érdemes megemlíteni: a tervezet szerkesztői a magyar kormányzati szervektől is kértek adatokat, információt, a végeredményen ez azonban nem látszik meg. Sőt, mint arra kormánypárti EP-képviselők – Járóka Lívia és Gál Kinga – igyekeztek felhívni a figyelmet, a tervezet olyannyira elrugaszkodott a valóságtól, hogy a 2010-es kormányváltás előtt történteket is az Orbán-kormány számlájára írja.
Az ülésen felszólalók elítélték a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó jogszabályt, a külföldi egyetemek helyzetét szabályozó törvényt, szóvá tették, hogy illiberális demokrácia nem létezik, az valójában autokrácia. Egyikük kijelentette, tervezetük a magyar emberek érdekének védelmét szolgálja. Tájékozatlanságukra jellemző, hogy a Fideszt a Jobbikkal szövetséges antiszemita pártként jellemezték annak dacára, hogy a Jobbik a balliberális pártokkal együtt készült a kormánybuktatásra.
Nem véletlenül nevezte Szijjártó Péter „minősített hazugságok gyűjteményének” a jelentést. A külügyminiszter felszólalásában kiemelte: Magyarországon a sajtó sokszínűbb és szabadabb, mint több nyugat-európai országban, ahol rendszeresen elhallgatják a bevándorlók, illegális migránsok által elkövetett bűntetteket. Hangsúlyozta azt is, hogy hazánkban 65 ezer civil szervezet működik, a törvénymódosítások ellen csak az a néhány csoport emelte fel a szavát, amelyek „nagyon komoly pénzügyi támogatásban részesülnek külföldről, és nyíltan politikai szereplővé váltak”.
Hasonló a helyzet Soros egyetemével, a CEU-val is, amely az egyetlen a számos külföldi intézmény közül, amelyiknek problémája van a felsőoktatási törvénnyel. Szijjártó Péter hivatkozott a választás eredményére is, amely egyértelműen fejezi ki a népakaratot, s amely világosan megszabta a további kormányzati munka irányát, aminek fontos része a nemzeti szuverenitás és a határok, a magyar kultúra védelme.
A tárcavezető beszédét – elsőként az ülésen – taps kísérte, mire a bizottság elnöke rendre utasította a hallgatóságot, akárcsak Szijjártó Pétert, majd megkérdezte: miért fél a magyar kormány a civil szervezetektől. A kormány álláspontja és a magyar érdekek mellett szólalt fel Marek Jurek lengyel EP-képviselő, valamint Morvai Krisztina, aki hangsúlyozta: a bizottság álláspontja nem tükrözi az európai polgárok többségének véleményét, akik állhatatosságuk miatt felnéznek a magyarokra.
Liberális alapokon
A LIBE elvileg a demokrácia őre, s ilyen minőségében felügyeli az Alapjogi Charta és az emberi jogok európai egyezményének betartását. Önmaga azonban nem szankcionálhatja az uniós jog és az irányelvek megsértőit, jelentéseivel, meghallgatásaival viszont nyomást gyakorolhat a tagállami kormányokra, illetve javaslatot tehet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a renitensek „megrendszabályozására”. A testület, mint általában a brüsszeli szervezetek, liberális irányultságú; munkáját a brit munkáspárti Claude Moraes vezeti, és gyakran támaszkodnak olyan külsős „szakértőkre”, amilyen például a Soros György bőkezű támogatását élvező Helsinki Bizottság.