Szegő László, a Köztársasági Elnöki Hivatal honvédelmi főosztályának vezetője – Áder János köztársasági elnök emlékező beszédét tolmácsolva – felidézte, hogy a mérhetetlen szenvedés az ’50-es években kezdődött, amikor bármikor megállhatott éjszaka egy fekete autó a ház előtt, bármikor elvihették a háztól az utolsó jószágot.
A forradalom nem hirtelen felbuzdulás volt, hanem a végső kétségbeesés és a méltóság visszakövetelésének őszinte robbanása. 1956 októberében a magyarok nem egyszerűen kimondták, hogy elég volt, hanem elemi erővel szakadt ki belőlük a tiltakozás a hazugság, éhezés, a mindenhová beszivárgó zsarnokság ellen – mondta.
A szónok különösen fájdalmasnak nevezte, hogy a kommunista hatalom éppen Salgótarjánban nem ismert irgalmat, éppen itt akarta megmutatni haragját, ahol sem október 23-án, sem november 4. után nem történtek összecsapások.
Válogatás nélkül, fegyvertelen emberekre, nőkre, gyerekekre zúdult a golyózápor, a vérengzésnek pedig egyetlen célja volt: a forradalomhoz hűséges magyarok megfélemlítése, a szabadságért szót emelők elhallgattatása – mondta Szegő László. Hozzátette: ezért dörögtek tíz hosszú percen át a fegyverek, ezért cseréltek újra és újra tárat a karhatalmisták, ezért zúdult tűz a menekülők hátára.
1956. október 23. után a világ mégis örökre megváltozott, a forradalom alapjaiban rengette meg az addig rendíthetetlennek hitt szovjet birodalmat; 1956 erkölcsi ereje, a magyarok példája emberek millióinak adott reményt és mutatott példát – fogalmazott.
Brutális és érthetetlen mészárlás
Salgótarjánban 1956. december 8-án mintegy négyezren tüntettek két munkástanácsi vezető kiszabadításáért az akkori Vásártéren, amikor karhatalmisták és szovjet katonák tüzet nyitottak a békés tömegre. A sortűznek levéltári források szerint 46 halálos áldozata volt, a Pofosz 131-re teszi az áldozatok számát.
Bérczesi Mihályné, a Pofosz Nógrád megyei elnöke szólt arról, hogy azon a napon Salgótarjánban senki nem gondolt arra, hogy emberek esnek áldozatul, és arra kérte a fiatalokat, hogy emlékezzenek 1956-ra, 1956 eszmeiségére.
A salgótarjáni megemlékezésen Sneider Tamás (Jobbik), az Országgyűlés alelnöke is koszorút helyezett el az áldozatok emlékművénél.
Hiánypótló film készült ’56 egyik legvéresebb momentumáról
Nincs kegyelem címmel december 8-tól látható a mozikban Matúz Gábor dokumentarista és fikciós elemekből építkező filmje, amely az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő sortűzek bizonyítottan legvéresebbikét, a salgótarjáni mészárlást mutatja be. A filmről bővebben itt olvashatnak.