A XX. század legjelentősebb magyar történelmi eseményeit és annak okait is csak úgy lehet megérteni, ha 1920. június 4-ig, a Nagy-Trianon-palotában aláírt békediktátumig nyúlunk vissza – jelentette ki a Rákóczi Szövetségnek a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezésén Gulyás Gergely, a Fidesz és az Országgyűlés alelnöke. Hozzátette: e nélkül nem érthető meg II. világháborús szerepvállalásunk, nem érthetők meg a szomszédos államokban végrehajtott nemzetiségellenes atrocitások és kitelepítések. Szavai szerint még a rendszerváltoztatás és a minket körülvevő országokhoz fűződő viszonyunk, alkotmányos identitásunk és annak részeként a határon túl élő magyarságért viselt örök felelősségünk is csak 1920. június 4-nek a kiindulópontjából érthető meg.
A honvéd hősök fővárosi sírhelyén is megemlékeztek
Kitért arra is, hogy június 4-e Trianon óta a gyász és az emlékezés, de éppen az emlékezésre okot adó szétszakítottságunkban az összetartozás napja is a világ magyarsága számára.
– A rendszerváltozás óta a magyar Országgyűlés egyik legfontosabb szimbolikus döntése volt a nemzeti összetartozás napjáról szóló emléktörvény megalkotása a trianoni országvesztés 90. évfordulóján. E törvény annak a helyes felismerésnek a fundamentumán áll, hogy ne csak a Trianon felett érzett gyász és fájdalom legyen örök, hanem a reménységnek is annak kell lennie – fogalmazott Gulyás Gergely, aki tegnap este részt vett a fővárosban a Gesztenyés kertben, a Honvéd hősök sír- és emlékhelyén tartott rendezvényen is.
Szombaton, vasárnap és hétfőn országszerte több helyen tartanak megemlékezéseket. Vasárnap reggel a fővárosi Kossuth téren katonai tiszteletadás mellett felvonják a nemzeti lobogót, az eseményen részt vesz Áder János köztársasági elnök.
