Továbbra sem hallgatták ki sem tanúként, sem gyanúsítottként az úgynevezett Alstom-ügyben Medgyessy Pétert. A szocialisták volt miniszterelnökéhez köthető egyik cég 2006-ban, a 2-es és a 4-es metróvonalra beszerzett francia Alstom metrókocsik szerződésének megkötése után, tanácsadás címén akkori áron 180 millió forintnak megfelelő eurót kapott a társaságtól.
A Magyar Idők még 2016-ban közölte, hogy a korrupciós botrányba keveredett Alstom két részletben – 2007 márciusában és 2008 januárjában – összesen 597 ezer eurót utalt a volt kormányfő érdekeltségében álló AssistConsult Kft.-nek tanácsadási díjként.
A társaság szinte a teljes összeget továbbutalta a volt miniszterelnök családi vállalkozásának, az M. P. Europa Tanácsadó Kft.-nek. A pénz nagy részét ezután több évre befektették.
A családi vállalkozás 2010 januárjában az alstomos pénzekből ismeretlen jogcímen több mint kilencmillió forintot utalt át Medgyessyné Csaplár Katalin számlájára. Még az év október 29-én további 60 millió forint már „születésnapi ajándék” megjegyzéssel érkezett meg az egykori miniszterelnök feleségéhez.
A következő évben, 2011-ben – megint ismeretlen jogcímen – több mint 46 millió forinttal növekedett Medgyessyné magánszámla-egyenlege. Medgyessy neje így néhány hónap alatt mintegy 106 millió forinthoz jutott.
A volt kormányfő lapunk cikke nyomán korábban elismerte az alstomos kapcsolatot, ám azt is hozzátette: a maga részéről lezárta az ügyet. – Való igaz, hogy tanácsadói szerződése volt cégem utódjának a francia multinacionális társasággal – mondta az Indexnek Medgyessy Péter. Szerinte „a díj a cég árbevétele volt, amely után adózott, és kilenc ember többéves munkájának az ellenértéke”.
Az exkormányfő semmit sem tagadott abból, amit a Magyar Idők állított, ám leszögezte, nem kíván részletesen reagálni cikkünkre, így a feleségéhez juttatott hatalmas összegekről sem nyilatkozott.
Mint ismert: az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala, az SFO Alstom-vezetőket vádolt meg azzal, hogy 2006 januárja és 2007 októbere között bűnszervezet tagjaként összesen 2,3 millió eurónyi összeget juttattak a BKV tisztviselőinek, ügynökeinek, hogy befolyásolják a budapesti közlekedési céget az általuk gyártott szerelvények megvásárlása érdekében.
Az ügyet a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vizsgálja, és – mint azt lapunk érdeklődésére a szervezet helyettes szóvivője, Kovács Katalin közölte – a 2016 szeptembere óta tartó nyomozás során eddig öt személyt hallgattak ki gyanúsítottként.
A bűncselekménnyel gyanúsítható Terner Géza ellen – aki Izraelbe menekült a büntetőeljárás elől – nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. A férfit a 4-es metró körüli visszaélésekkel is, valamint több más korrupciós üggyel is kapcsolatba hozták.
A KNYF négy személyt bűnsegédként, gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetéssel, egyet pedig gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetéssel gyanúsítottak meg.
Az érintettek egyike sem közszereplő, és nem állnak kényszerintézkedés hatálya alatt. A tényállás felderítése érdekében a nyomozó hatóság jogsegélykérelem keretében brit hatóságoktól kért együttműködést és adatokat.
Az ügyben eddig három közszereplőt, Budai Gyulát, a Fidesz országgyűlési képviselőjét, Tüttő Katát, az MSZP fővárosi politikusát, valamint egy időközben elhunyt társukat tanúként hallgatták ki.
Budai Gyula korábban azt mondta: az Alstom-ügy minden idők legnagyobb korrupciós botránya Magyarországon, amelyben a nyomozás és a különböző bizottságok által lefolytatott vizsgálatok alapján egyértelmű, hogy a felelősség a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányokat és a Demszky Gábor által irányított MSZP–SZDSZ-es városvezetést terheli.
Az Alstom-üggyel párhuzamosan a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálja a 4-es metró beruházást is. Ennek az ügynek egyelőre nincs gyanúsítottja. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) állapította meg, hogy a 4-es metró építésekor kiemelkedő súlyú szabálytalanságokat és hibákat követtek el. Az OLAF szerint a projekthez kötődő szabálytalanságok „becsült pénzügyi összhatása” mintegy 167 milliárd forint.
Lázár János, a Miniszterelnökséget akkor vezető miniszter a beruházás szerződéseivel kapcsolatban több bűncselekmény miatt tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen.
A nyomozás tárgyát a 4-es metró beruházásához kapcsolódó különböző tanácsadói szerződések, valamint a projektmenedzsmenttel kapcsolatos kérdések, döntések képezik.