- A Stop Soros törvénycsomag nagymértékben hozzájárul az ország védelméhez
- Az alkotmánymódosítás gyakorlati alkalmazása kizárja, hogy Magyarország bevándorlóországgá váljon
- A gazdasági növekedés függvényében további adócsökkentések lehetnek a következő években
Az Országgyűlés szerdán két fontos döntést hozott: az egyik az alkotmánymódosítás, a másik Stop Soros elfogadása. Gulyás Gergely szerint a választási kampányban az átláthatóság jegyében nyilvánvalóvá tették, hogy milyen szándékaik vannak a migráció korlátozására. Ennek megfelelően terjesztették elő a Stop Soros szövegét, amihez módosításokat is elfogadtak.
Az elsődleges cél mindig is az ország védelme volt, Magyarország biztonságát garantálni kell, és a törvénycsomag ehhez nagymértékben hozzájárul, ugyanis tartalmazza a kollektív és csoportos betelepítés tilalmát.
Gulyás Gergely kifejtette: azt is tartalmazza, hogy ha valaki valóban menekült, akkor a menedékjogot annak az országnak kell biztosítania, amely hazájához a legközelebb van.
Megjegyezte,
ha Magyarországnak ezt a javaslatát elfogadták volna korábban az unióban, és ezt valamennyi ország teljesíti, akkor komoly vitákat lehetett volna megelőzni.
„A magyar kormány álláspontja, hogy a valós menekülteknek az első biztonságos országban kell menedékjogot biztosítani, a bevándorlásra pedig egyértelműen nemet mondott a kormány, ezt pedig világosan rögzíti a törvénycsomag” – szögezte le a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A két törvény elfogadásával a Fidesz-KDNP választási ígéretét tartotta be – közölte.
Elmondta, a választási kampányban az átláthatóság és a transzparencia jegyében egyértelművé tették, milyen szándékaik vannak a bevándorlás korlátozására, ezért terjesztették be még februárban az Országgyűlésnek a törvényjavaslatokat. Megjegyezte, bár voltak változtatások a törvényjavaslatokon, de alapvetően az eredeti szándék módosítása nélkül fogadták el azokat.
Arról is beszélt, hogy a Stop Soros részeként fogadták el az illegális migráció tényállását, amely alkalmas arra, hogy a törvénytelen bevándorlás szervezését az eddigieknél is hatékonyabban tudja a kormány kezelni.
„Az elfogadás Magyarország szuverenitását és a biztonság garantálását rögzíti. Az alkotmánymódosítás gyakorlati alkalmazása kizárja, hogy Magyarország bevándorlóországgá váljon”
– magyarázta Gulyás Gergely.
A miniszter elmondta, az alkotmánymódosítást az összes képviselő csaknem 80 százaléka, a Stop Soros törvénycsomagot pedig a jelenlévők mintegy 90 százaléka támogatta. Hozzáfűzte, ez nem azt jelenti, hogy ez ellenzék többsége támogatta ezeket, ők továbbra is bevándorláspártiak a miniszter szerint.
Úgy fogalmazott:
sajnálatos, hogy a magyar választópolgárok világos véleménynyilvánítását követően a balliberális ellenzék továbbra is támogatja a bevándorlást,
éppen azért azt remélik, hogy abban a nemzetközi vitában, amelyben Magyarország a bevándorlás kapcsán a frontvonalban küzdeni kénytelen, az ellenzékre is számíthatnak majd a kormánypártok.
Tovább folytatódik az adócsökkentés
Gulyás Gergely a héten beterjesztett adójogi változásokról szólva elmondta, hogy a szociális hozzájárulási adó mértéke, amely öt éve még 27 százalék volt, jövőre további két százalékkal 17,5 százalékra csökken. A gazdasági növekedés függvényében további adócsökkentések lehetnek a következő években, reményeik szerint négy év múlva a szociális hozzájárulási adó mértéke 11,5 százalék lehet – tette hozzá.
A családi adókedvezményről azt mondta, az tovább bővül, így a kétgyermekes családok adókedvezménye havi 5000 forinttal emelkedik, így összesen már ez eléri a havi 40 ezer forintot. Gulyás Gergely kitért a nyugdíjasokra is: munkavállalás esetén az öregségi nyugdíjasoknak csak és kizárólag személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége van, amely 15 százalék.
A tej áfája jövőre a legalacsonyabb mértékre, 5 százalékra csökken, a Pénzügyminisztérium számításai szerint a családok 2019-ben mintegy 20 milliárd forintot spórolhatnak meg.
Magasabb lesz a népegészséügyi adó mértéke
A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy
az egyetlen adóemelés a költségvetésben – amely igazából egészségügyi intézkedés – a cukros üdítőitalok, chipsek, szeszes italok adója nő.
Ezt azt jelenti, hogy a népegészségügyi adó mértéke mintegy húsz százalékkal lesz magasabb.
Hozzátette, korábban a kormány azon az állásponton volt, hogy a cukortartalom mellett a gyümölcstartalmat pozitívumként kell figyelembe venni, ezért bizonyos alkoholos italok is ebbe a körbe kerülnek, így a magyar kormány elkerüli, hogy kötelezettségszegési eljárást indítsanak ellene.
Megmarad a Szép-kártya
Gulyás Gergely összegezte: a következő évben öt adónem megszűnik, a cafeteria kapcsán pedig megmarad a Szép-kártya. Elmondta, amikor ennek bevezetése megtörtént, a magas adók miatt az volt a cél, hogy munkavállalók jövedelmük egy részét kedvezőbb adózás mellett kapják meg. Hozzátette,
miután az adózás feltételei lényegesen kedvezőbbek, minden munkáltatónak azt javasolják, hogy béremelésben adják oda a gazdasági növekedés és az adócsökkentés miatt felszabadult pénzeket a munkavállalóknak.
Megjegyezte, a cafeteria igénybe vehető összege nem változik a jövő évben.
Közös álláspontra van szükség a V4-ekkel
Harmadik fontos témaként a miniszter a V4-es osztrák találkozót említette, illetve ez Európai Tanács elnöke, Donald Tusk is Budapestre érkezik pénteken. A találkozók legfontosabb témái a migráció, és a következő hétéves költségvetés lesznek. Ezekkel kapcsolatban kifejtette, a magyar kormánynak továbbra is az véleménye, hogy ez egy migrációbarát költségvetés, amely a migrációt támogatja, és erre jelentős forrásokat biztosít. Hozzátette, a költségvetésben nem határvédelemről, hanem határmenedzsmentről van szó, és nem látnak esélyt arra, hogy a magyar kormány által határvédelemre költött egymilliárd euróját megtérítik, habár az ezzel kapcsolatos igényeket többször is jelezték.
Azt mondta, továbbra sem látják egyértelműen biztosítottnak, hogy a határvédelmi költségeket az Európai Unió következő hétéves költségvetése tartalmazná, ehelyett viszont migrációval és integrációval összefüggő forrásokat teremt, sőt a kohéziós alapokat is megnyitják a migrációval összefüggő igényeknek.
Hatékony külső határvédelemre van szükség
A magyar fél közös V4-es álláspontot szeretne – jelezte. Hozzátette: csakis úgy kezelhető a bevándorlási krízis, úgy előzhető meg a 2015-ben egész Európát sújtó helyzet, ha hatékony külső határvédelem van.
Kitért arra is:
továbbra is fenntartják az Orbán Viktor miniszterelnök által két évvel ezelőtt ismertetett Schengen 2.0 tervet, amely azt rögzíti, hogy a határvédelem nem lehet csupán jogi deklaráció,
hanem ha valaki a schengeni egyezményben vállalt határvédelmi kötelezettségeinek nem tud eleget tenni, annak jogi szankcióval kell járnia.
A miniszter arra a kérdésre, hogy a Stop Soros elfogadásakor a Velencei Bizottság véleményét miért nem vették figyelembe, illetve miért nem várták meg a szavazást, úgy reagált: a bizottság pénteken fogadja el a jelentését, de tervezete a kormány előtt már előző hét vége óta ismert. Az eddigi gyakorlat alapján a tervezet lényegében megegyezik az elfogadott jelentéssel, a lehető legritkább esetben változik érdemben, azaz a kormánynak rendelkezésre állt a testület véleménye.
Megjegyezte, hogy a Velencei Bizottság az Európa Tanács tanácsadó testülete, mindig örömmel veszik, ha Magyarországra látogatnak, tudomásul veszik, ha kifejtik a véleményüket még a jogszabályok elfogadása előtt. A bizottság a szabályozás indokoltságát elismeri, arányossági kifogásokat fogalmazott meg, amivel nem értenek egyet, hiszen a tényállás szankciójának néhány napos elzárás is a részét képezi, amit nehéz aránytalannak nevezni.
A CEU-t érintő felvetésre közölte: az Oktatási Hivatalnak, mint illetékes szervnek kell megvizsgálnia, hogy a törvényben rögzített feltéteknek megfelel-e az adott intézmény.
A továbbiakban Gulyás Gergely kérdésre válaszolva nem kívánta kommentálni azt a hírt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök július elején találkozik Angela Merkel német kancellárral. Mint mondta, a diplomácia szabályai szerint a meghívó félnek kell közölnie részleteket a látogatásról.
A politikus ugyancsak nem kívánta kommentálni a német belpolitikai történéseket. Azt azonban elmondta, ha a magyar álláspontnak megfelelően megvédik az unió külső határait, akkor az a probléma, ami vitára ad okot az uniópártok (a CDU és a CSU) között, nem létezővé válik.
Arra a kérdésre, hogy egy törvényjavaslat lehetővé tenné az ötmilliós miniszteri fizetéseket, Gulyás Gergely közölte, a kereteket rögzíti a javaslat, a miniszterelnök szabadon állapítja meg a miniszterek bérét. A törvényjavaslat azt a lehetőséget biztosítja, hogy a miniszter legalább annyit keressen, mint az általa felügyelt cégek vezetői – magyarázta. Rögzítette:
a miniszterelnök fizetése nem változik, de az előfordulhat, hogy a miniszter fizetése magasabb lesz, mint a kormányfőé.
Szóba került, hogy az Egyesült Államok kilépett az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából és hogy Magyarország tervez-e ilyet. A miniszter közölte, tiszteletben tartják egy szuverén állam döntését. Hozzátette: Magyarország sem örül annak, hogy az ENSZ számtalan emberi jogi testülete, megbízottja nemcsak az emberi méltóság védelmét, az alapvető emberi jogok garantálását tekinti céljának, hanem aktív politikai tevékenységet folytat. A magyar kormány hasonló döntést eddig nem hozott – jegyezte meg.
A miniszter megerősítette azt a sajtóhírt, hogy augusztus 1-jétől Szalay-Bobrovniczky Vince – jelenlegi finnországi nagykövet – a civil szervezetekkel foglalkozó helyettes államtitkár lesz a Miniszterelnökségen. Gulyás Gergely a kinevezést azzal magyarázta, hogy a tárca alá került a közel hétmilliárd forintos Nemzeti Együttműködési Alap, amelyet eddig is helyettes államtitkár felügyelt.
A Czeglédy-ügy károsultjaira vonatkozó kérdésre elmondta, június 30-ig nyújthatják be a kárigényüket az érintettek, ezt követően összesíti azokat a kormány és biztosítja a szükséges forrásokat.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézeteinek finanszírozása miatt kialakult vitáról kérdésre közölte, ma Magyarország egy évben mintegy 70 milliárd forintot fordít kutatás-fejlesztésre, innovációra. A cél az, hogy az MTA és a kormány között megegyezés jöjjön létre, ezért tárgyal Palkovics László innovációs miniszter az akadémia vezetésével – mondta.
Hozzátette: megegyezés közeli a helyzet, mert azt mindenki elfogadja, hogy ha a kormány és az akadémia közös célok érdekében együttműködik, akkor ez az állami pénzösszeg jobban hasznosul. Az MTA alkotmányos önállóságot ez semmilyen formában nem veszélyezteti, hiszen minden, az akadémia fenntartására vonatkozó költség az MTA költségvetésének részét képezi, kizárólag a kutatásokkal kapcsolatos, a kormány és az akadémia közötti szorosabb együttműködést tűzték ki célul – fejtette ki.