- A Magyarország ellen induló kötelezettségszegési eljárások száma az EU-ban nem számít soknak
- Nem minidg arányos a magyar ügyeket övező figyelem az eljárás súlyával
- Nem teljesíthetetlen követelmény, hogy a civil szervezetek feltüntessék a működésük finanszírozását
Az elmúlt években a fontos ügyek többségében Magyarország megegyezésre jutott az uniós intézményekkel – hangsúlyozta Gulyás Gergely az InfoRádió Aréna című műsorában.
A felsőoktatási törvénymódosítás ellen indított kötelezettségszegési eljárás ügyében meghatározott lépések következnek – jelezte a politikus. „Egy levelet írnak a magyar kormánynak, amelyre harminc napon belül kell válaszolni. Utána az Európai Bizottságnak el kell döntenie, hogy fenntartja-e ezt az igényt. Ha igen, akkor egyértelműen fel kell hívni a magyar kormányt arra, hogy a brüsszeli testület szerint mely rendelkezéseket kell módosítani annak érdekében, hogy az uniós joggal az összhang megteremthető legyen. A magyar kormány pedig eldönti, hogy véleménye szerint is sérti-e a közösségi jogot az, amit a bizottság kifogásol. Ha a magyar kormány ezzel nem ért egyet, akkor végső soron az unió bírósága jogosult dönteni” – ismertette az eljárást Gulyás Gergely.
Emlékeztetett arra, hogy a korábbi ügyek többségében megegyeztek az uniós szervekkel, de volt, amikor az uniós bíróság előtt ért véget az ügy.
„Biztosan ilyen volt a bírói nyugdíjazás kérdése, amelyet el is vesztettünk és természetesen eleget is tettünk a bíróság kérésének. A fajsúlyos ügyek közül minden más esetben a bizottsággal megegyezésre tudtunk jutni ” – mutatott rá.
Nem minidig arányos a figyelem a magyar ügyekben
Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, amikor az uniós tagállamok ellen indul kötelezettségszegési eljárások számát összesítik.
Magyarország azon országok közé tartozik, amelyekkel szemben inkább kevesebb kötelezettségszegési eljárás indult.
„Ez egy általános eljárásrend, az más kérdés, hogy egy ügynek milyen politikai visszhangja van a magyar és az európai nyilvánosságban” – fűzte hozzá Gulyás Gergely.
A Fidesz alelnöke szerint nem mindig arányos az európai figyelem a magyar ügyekben. Pillanatnyilag nem kell arra számítani, hogy ez a vita az Európai Parlamentben ilyen formában, tehát Magyarországról szóló külön napirendként folytatódna. „Azt, hogy mi lesz fél vagy egy év múlva, nehéz megmondani” – jegyezte meg. Kétségtelennek nevezte, hogy gyakorlatilag minden fontos magyar változtatás az európai színtérre is került, és a miniszterelnök ennek megfelelően már sokadszorra járt Brüsszelben, s más alkalmakkor is a magyar belpolitikára tartozó kérdések övezték a találkozókat.
„Tudomásul kell venni, hogy az Európai Unióban van egy ideológiai vita is, ennek Magyarország az elmúlt években sokszor került a középpontjába. Biztos volt, hogy ezt mi provokáltuk ki, de az esetek többségében én megtisztelőnek, ámbár túlzónak érzem azt a figyelmet, amit az Európai Parlament ellenzéki frakciói Magyarországnak tulajdonítanak” – fogalmazott Gulyás Gergely.
Ha ez kínos a külföldi finanszírozás ténye, akkor azt nem kell elfogadni
A Fidesz alelnöke szerint nem teljesíthetetlen követelmény, hogy a civil szervezetek működéséről szóló törvény értelmében az érintett szervezeteknek feltüntessék a működésük finanszírozásának alapjait. „Akiknek a beszámolóiból most is egyértelműen kiderül minden olyan adat, ami a külföldi támogatókra vonatkozik, azoknak az egy évben egyszeri, azonos tartalmú bejelentésen túl a törvénymódosítás semmilyen pluszterhet nem jelent. Az érintettek működését ez semmiben nem nehezíti meg” – hangsúlyozta Gulyás Gergely az InfoRádió Aréna című műsorában.
A politikus a civil szervezetek bírálatáról is beszélt, amely szerint a civil törvény az érintettek megbélyegzésére szolgál. „Szerintem ez az álláspont a véleménynyilvánítás szabadságának a tagadása. Tehát ha a külföldről adott támogatás nem negatív és nem megbélyegző – amit sokan állítanak, hogy az lenne, de a törvényjavaslat ilyet nem állít – akkor egy tényt kell nyilvánosságra hozni. Ha ez kínos tény, akkor nem kell külföldről pénzt elfogadni. Szerintem a helyzet nagyon egyértelmű és világos.”
A javaslat ebben semmilyen igazságot nem tesz, csupán azt a célt szolgálja, amiért egyébként az érintett szervezetek jelentős része állítólagosan nap mint nap komoly szándékkal síkra száll: az átláthatóságot – mutatott rá Gulyás Gergely.
A kormánypárt alelnöke hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Fidesznek is értékelnie kell azoknak jobboldali értelmiségieknek a véleményét, akik kritizálták a CEU-ról és a civil szervezetekről szóló törvényeket.
Az EB két kötelezettségszegési eljárást is új szakaszba léptetett Magyarországgal szemben Brüsszel
Két ügyben is újabb szakaszba léptette a Magyarország ellen korábban megindított kötelezettségszegési eljárásokat csütörtökön az Európai Bizottság (EB). Az egyik ügy a foglalkoztatás területén a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmódra vonatkozó uniós szabállyal, illetve a szülési szabadságról szóló irányelvvel kapcsolatos, a másik pedig a harmadik energiaügyi csomagban foglalt irányelvek megfelelő végrehajtásával. A brüsszeli testület mindkét esetben úgynevezett indokolással ellátott véleményt küldött a magyar kormánynak, ami a kötelezettségszegési eljárás második szakaszát jelenti.