Az Európai Bizottság beszállt az európai parlamenti választási kampányba és politikai szerepet vállalt – szögezte le a kormányinfó kezdetén Gulyás Gergely. Úgy fogalmazott: az Európai Bizottság migrációért felelős biztosa, Dimitris Avramopoulos nyilatkozata, mely szerint a legális migrációt elő kell segíteni, nem európai véleményt képviselt, hanem egy vitában foglalt állást.
Gulyás Gergely hangsúlyozta, az uniós biztos nem az EU egészének nevében beszélt, egy politikai véleményt ismertetett.
Emlékeztetett arra, hogy éles vita van az unióban a bevándorlásról; Magyarország, a visegrádi országok, Ausztria és Olaszország az uniós biztosétól eltérő álláspontot képviselnek.
Elmondta, a lisszaboni szerződés szerint az Európai Bizottság a szerződés őre, ennek ellenére az elmúlt négy évben újra és újra azt lehetett tapasztalni, hogy a bizottság a szerződés kereteit túllépve politikai szerepet vállal.
A Sargentini-jelentés bosszúhadjárat
Politikai vádiratnak tekinti a Sargentini-jelentést a magyar kormány, elfogadására jogellenes eljárás keretében került sor, amely nem vette figyelembe a tartózkodó szavazatokat – folytatta Gulyás Gergely.
„A tartózkodási engedély megilleti az európai képviselőket is” – szögezte le a tárcavezető, megerősítve egyúttal, hogy a kormány emiatt keresettel fordul az Európai Bírósághoz.
A Sargentini-jelentés bosszúhadjárat a magyar kormány bevándorlás politikája ellen, az része az EP választási kampánynak
– ismertette a kormány álláspontját a miniszter.
A tárcavezetőt kérdezték arról is, hogy Judith Sargentini EP-képviselő visszautasította a magyar vádakat, szerinte a magyar kormány csak le akarja járatni. Gulyás Gergely személyes véleményét ismertetve azt mondta,
ha egyszer valaki objektív módon próbálja megírni, kik voltak ezekben az években az intézményesített európai együttműködés sírásói, akkor egy lábjegyzetet Sargentini is biztosan érdemel.
A Migration Aid szervezettel összefüggésben a miniszter szólt arról is, hogy a párttá alakulása a jogszabályok miatt kizárja bármilyen külföldi, illetve jogi személytől érkező támogatás elfogadását.
A pártalapítás szabadsága Magyarországon mindenkit megillet – jegyezte meg ugyanakkor Gulyás Gergely.
Jövőre jöhet a a Dél-Budai Centrumkórház alapkőletétele
Gulyás Gergely újságírói kérdésre válaszolva elmondta: A Dél-Budai Centrumkórházra a tervpályázatok kiírása megtörtént, jövő év közepén sor kerülhet az alapkőletételre.
A miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének – többek között az áfa-visszatérítést célzó – javaslatáról elmondta: amikor a kormány döntött az áfa 5 százalékra történő mérsékléséről, egyértelművé tették, hogy ez a lakásépítési kedv növelése érdekében történik és három évre, 2019. december 31-ig szól.
Az intézkedések nemcsak beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, hanem legszebb várakozásaikat is túlszárnyalták, és látszik, hogy az építőipar kapacitása és a megrendelés-állomány között jelentős különbség van. Ez sem teszi indokolttá az intézkedés fenntartását – mondta Gulyás Gergely, aki megjegyezte: sok esetben lakás tulajdonnal már rendelkezők építenek második ingatlant, pedig ez egyáltalán nem cél.
Újabb kérdésre válaszolva elmondta: a kormány nem tervezi a paksi hitelszerződés módosítását, ám ha erre sor kerülne, akkor ahhoz szükség lenne az Európai Bizottság jóváhagyására.
2020-ban kezdhetik meg munkájukat a közigazgatási bíróságok
Az igazságügyi minisztérium október végéig a kormány elé terjeszti a közigazgatási bíráskodásról szóló törvényjavaslatot, amelyet még az őszi időszakban fogadhat el az Országgyűlés.
A bírói jogállás egységes marad, a közigazgatási bírák esetében bizonyos sajátosságok érvényesülni fognak, de a bírói jogállás szempontjából ez nem jelent különbséget
– jelezte a miniszter.
Mint elmondta: a közigazgatási felsőbíróság Esztergomban lesz, illetve nyolc városban regionális törvényszékek kerülnek felállításra.
A közigazgatási bíráskodás külső igazgatása az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozik majd, a bíróságok 2020 január elsején kezdhetik meg munkájukat.
300 milliós tartalékalapot hoz létre a kormány a hajléktalan-ellátás támogatására
A hajléktalan-ellátást segítő tartalékalap létrehozásáról döntött a kormány 300 millió forintos kerettel – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Gulyás Gergely tájékoztatása szerint ez a pluszforrás a Belügyminisztérium számára áll rendelkezésre, és lehetőséget biztosít olyan helyek kialakítására, ahol köztisztasági feladatokat lehet elvégezni az éjjeli melegedőre való szállítás előtt.
Emlékeztetett arra, hogy október 15-én lép hatályba a közterületen életvételszerű lakhatást jogellenessé nyilvánító rendelkezés.
Megjegyezte: jelenleg több férőhely áll rendelkezésre, mint ahány hajléktalan van;
a kormány 700 ezer forintot költ egy hajléktalan ellátására évente.
Kitért arra is, hogy a vonatkozó szabálysértési tényállás alkalmazása csak akkor válik szükségessé, ha egy hajléktalan a rendőrségi felszólításra sem reagál, és továbbra is életvitelszerűen közterületen tartózkodik, lakik.
Elindult az EP-kampány, ezért a kormány személyes lejárató akciókkal és vádakkal is számol
A kormányinfón volt kérdés arra vonatkozóan is, hogy a miniszter nem tartja-e összeférhetetlennek, hogy a kormányfő a közbeszerzéseket elnyerő Garancsi Istvánnak, a Videoton tulajdonosának vendégeként egy magángépen utazott a focicsapat BL-meccsére.
Gulyás Gergely ezt az ügyet is azzal hozta összefüggésbe, hogy elindult az EP-kampány, ezért számolnak azzal, hogy személyes lejárató akciók és vádak szerepet játszanak majd abban.
A miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a miniszterelnök nem képviselői minőségében kapta a juttatást és annak összege nem érte el az országgyűlési törvényben meghatározott határt, töredéke az egy havi képviselői juttatásnak.
Jogilag nonszensznek minősítette azt a kérdést, hogy bármilyen szempontból jogellenes lenne, hogy a miniszterelnök a tulajdonos magánrepülőjével utazott a Videoton meccsére. Egy másik kérdésre ugyanakkor azt mondta, nem tudja, hogy a gép Garancsi István tulajdona-e, ahogy azt sem, ezzel a géppel utazott-e a kormányfő a foci-vb döntőjére.
Arra a felvetésre, amely a MÁV-vezérigazgatójának jacht-nyaralására vonatkozott, közölte: információi szerint a nyaralás augusztus 16-án volt, míg Homolya Róbertet ezt követően nevezték ki. Azzal egyetértett, hogy egy állami cég vezetőjének sokkal inkább körültekintően kell ilyen szempontból eljárnia.
Egy kérdésre, hogy mi indokolja a vajdasági Topolyán a nap folyamán felavatott labdarúgó-akadémia hárommilliárd forintos magyar állami támogatatását, a miniszter közölte, a kormány mindig 15 millió magyarból indul ki, ennél a döntésnél is ezt vették figyelembe.
A kormány bízik abban, hogy a minimálbér ügyében lesz megállapodás
A minisztert a tájékoztatón kérdezték arról is, hogy a Világgazdaság szerint tárgyalások folynak arról, hogy az idei 180 500 forintos bérminimum jövőre 202 ezer forintra ugrik, miközben a 138 ezres minimálbér helyett januártól 150 ezer forint lesz az irányadó. Gulyás Gergely megerősítette a tárgyalások tényét és azt mondta, a kormány annak örült az elmúlt években, ha csak jóvá kellett hagynia a munkaadók és a munkavállalók megállapodását.
A tárcavezető cáfolta, hogy készült volna olyan dokumentum a minisztériumban, amely szerint a legrosszabb esetben akár 500 milliárd forint körüli összeget is bukhat Magyarország a hazai közbeszerzési és uniós pénzosztási rendszer korábban feltárt hiányosságai miatt.
Szerinte a pénzelvonás veszélye nem áll fenn. Ráadásul a magyar kormány az uniós pályázatokat 110-115 százalékkal túltervezi, így ha az elszámolásnál minden fillért jóváhagy a bizottság, akkor 10-15 százalékot hazai költségvetési forrásból egészítenek ki – magyarázta.
Gulyás Gergely elmondta azt is, hogy jelenleg mintegy ezer milliárd forint értékben van Brüsszelnek számla benyújtva.
Semmilyen jogellenes cselekedet nem történt a beregszászi konzulátuson
A beregszászi konzulátuson történt magyar állampolgári eskütételről készült videóról a miniszter azt mondta, minden államnak kizárólagos joga, hogy eldöntse kinek ad állampolgárságot, azaz semmilyen jogellenes cselekedet nem történt. A konzulátus épülete a magyar állam területéhez tartozik – rögzítette.
Ha Ukrajna bármilyen diplomáciai lépést tesz az ügy miatt, akkor Magyarország azzal arányos válaszlépést tesz – jelezte Gulyás Gergely.
További, a kormányinfón érintett témák néhány mondatban
- A miniszter elmondta: nem lepi az meg, hogy általában a kormánnyal szemben támadásokat intéző szervezetek, sajtóorgánumok jelentős része mögött Soros György pénze, vagy Soros György pénze is áll. „Bodoky Tamást ismerem, ő egy örök ellenzéki. Javára legyen mondva, hogy akkor is az volt amikor 2010 előtt mi voltunk ellenzékben.” – fogalmazott Gulyás Gergely.
- Az unió által a határvédelemre ígért forrásról a tárcavezető azt mondta: továbbra is várják, hogy megérkezzen, az átutalás, de ez eddig még nem történt meg.
- A szociális hozzájárulási adó alakulására vonatkozó felvetésre a miniszter közölte: arról született döntés, hogy július 1-vel további két százalékkal csökken.
- Gulyás Gergely a nyugdíjak alakulásával összefüggésben rámutatott: eltér a kormány és a jegybank szakmai álláspontja az infláció várható mértékéről. Ha a kormánynak lesz igaza, akkor a tervezett nyugdíjemelés rendben van, ha a jegybanknak, akkor az esetleges különbözetet egy összegben ki kell majd fizetni – jegyezte meg a tárcavezető.
- Tarlós István esetleges újbóli főpolgármesteri indulásáról jelezte: annyit tud mondani, rövid időn belül döntésnek kell születnie és annak nyilvánosságra is kell kerülnie.
- További kérdésre közölte: az izraeli kormány részéről a Sorsok Háza ügyében hivatalos megkeresés nem történt. A magyar kormány célja világos: az a szándéka, hogy ha ez lehetséges és nem akadályozzák meg, a holokauszt 75. évfordulóján méltó emléket állítsanak a magyar áldozatoknak. Ugyanakkor elég erős erők mozdultak meg ennek megakadályozására – jegyezte meg Gulyás Gergely.