A Veritas Történetkutató Intézet az 1945. november 4-én tartott nemzetgyűlési választások 70. évfordulója jegyében Szabad választás – szabad a választás? címmel szervezett konferenciát a Parlament felsőházi termében.
Gulyás Gergely a konferencia megnyitójában arról beszélt, hogy a második világháború katonai győzelme vagy veresége a jövő szempontjából csak másodlagos volt. „Az amerikai és angol megszállási övezetbe került országok akkor is győztesnek érezhették magukat, ha katonai vereséget szenvedtek, míg szovjet gyámság alatt a győzelem is vereséggel ért fel, így lettünk mi magyarok vesztesek a vesztesek között is” – fogalmazott.
Hozzátette: mégis, aligha lehet vitás, hogy 1990-ig a magyar történelem egyetlen, a tényleges választói akarat kifejezését biztosító, az alapvető jogi garanciák legalább többségét érvényre juttató országos választás az 1945. november 4-ei volt, amely csaknem másfél éves közjogi bizonytalanságnak vetett véget. Felidézte: a legalább húszéves magyar állampolgárok választók és választhatók voltak, de a szavazásból ki voltak zárva az 1945 előtti szélsőjobboldali pártok, szervezetek tisztségviselői, a népbíróság által elítélt háborús, népellenes bűnösök és a magukat német nemzetiségűnek vallók. A választásra jogosultak száma 1939-hez képest megduplázódott, meghaladta az 5 millió 160 ezret, a részvétel pedig csaknem 93 százalékos volt. „A nagyarányú részvétel és a választás eredménye egyértelművé tette, a magyarság olyan polgári demokráciában kíván élni, ahol saját sorsáról maga dönthet szabadon. Az ez irányú vágy politikai akarat formájában a választók többségénél a Független Kisgazdapárt támogatásában öltött testet” – mondta. Hozzátette: az is egyértelművé vált, hogy az ország a nyilas szélsőjobb uralma után nem kért a kommunisták szélsőbaloldali országlásából sem.
A választás abszolút győztese a Független Kisgazdapárt volt, amely a szavazatok 57 százalékát és ezzel a mandátumok 60 százalékát szerezte meg. „Ha Magyarország akkor az önrendelkezése birtokában független, demokratikus állam lett volna, a kisgazdák egyedül alakíthattak volna kormányt, a szovjet megszállók azonban nagykoalíciós kormányzást kényszerítettek az országra” – mondta Gulyás Gergely. Hozzátette: az 1945. november 15-én megalakult, Tildy Zoltán vezette kormányban a győztes kisgazdák 7, a vesztes három baloldali párt együttesen szintén 7 tárcát kapott, de a kommunisták megszerezték a Belügyminisztériumot, és ugyancsak ők vezették a gazdaságpolitikát meghatározó gazdasági főtanács titkárságát is.
Gulyás Gergely úgy fogalmazott: a sztálini birodalom helytartói „gyakorlatilag semmibe vették a szabad választás eredményét”, de 1945 novembere után a magyar nemzet még a megszállással, fenyegetettséggel szembenézve sem biztosított legitimációt a kommunista hatalmi berendezkedésnek.
Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója arról beszélt, hogy az 1945-ös nemzetgyűlési választás a 20. század egyik legszabadabb választása volt, abban az értelemben, hogy hányan választhattak, milyen volt a választójogi törvény. De felmerül a kérdés, mennyire szabad az a választás, ahol az eredményektől függetlenül előre összeállítják a kormányt? – tette fel a kérdést, amelyre a konferencia előadói keresik a választ.
A konferencián a háború befejezése utáni hónapok belpolitikai erővonalairól, az ország mozgásteréről és kényszerpályájáról, a választások eredményéről, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság tevékenységéről is hangzanak el előadások.
