Lázár János a bevándorlással kapcsolatban kiemelte, Magyarország nem zárkózik el és nem is utasítja el a segítséget, de ha „itt segítünk, idejönnek, ha ott, ahol baj van, ott maradnak” – tette hozzá. A miniszter arról is tájékoztatott, hogy a magyar kormány kész finanszírozni a nemzetközi segélyprogramokat és közreműködni azokban. A kötelező betelepítés megváltoztatná Magyarországot, jelentős hatással lenne minden egyes állampolgárra, és minden egyes országnak meg kell adni azt a jogot, hogy eldöntse, kivel, kikkel akar együtt élni, ez szuverenitási kérdés – hangsúlyozta. Arról is beszélt, hogy Görögországnak 700 millió eurót ad Brüsszel a migránsokkal kapcsolatos feladatokra, amelyet egyébként Magyarország is megszavazott. Hazánk a migránsválság kirobbanása óta 83 milliárd forintot költött a védelemre a magyar adófizetők pénzéből, azonban a feladatokra az Európai Unió csupán hárommilliárd forintot adott.
A kvótával kapcsolatos népszavazást is szóba hozta, mint mondta, abban jogászok vívtak csatát. Véleménye szerint azok a baloldali pártok, amelyek a Kúriához fordultak a referendum ügyében, meg akarják változtatni az országot, annak nemzetiségi viszonyait. Tudomásul veszik, hogy vannak olyan politikai erők, akik azt szeretnék, ha idegeneket telepítenének Magyarországra, ők úgy gondolkodnak, ahogy a nemzetközi baloldal, de nincs szükség olyan emberekre, akiket nem hívtunk be. Lázár János azt is fejtegette, hogy Szíriában egy ember havonta ötven euróból él, Afrikában naponta egy eurót költhet egy személy. Ehhez képest Németországban úgy, hogy nem dolgoznak, havonta 500-1000 euró közötti összeget kapnak segélyként, mint fogalmazott, éppen ezért nem véletlen, hogy egyre több gazdasági migráns érkezik Európába. A magyar–szerb határon idén januárban és februárban háromezer illegális bevándorló érkezett hazánkba, közülük 150-en voltak szírek, a többiek nem háborús övezetből jöttek.
A jövő héten esedékes kormányülés fő témája is a migráció lesz, felkészülnek arra, hogy meg kell erősíteni a határzárat az eddig elkészült határzárat, valamint azt is megvitatják, hogy a román–magyar szakaszon mikor kell azt felépíteni. Lázár János hozzátette: a visegrádi négyek meggyőződése, hogy a Balkánon egy második védvonal is szükséges Macedóniánál az illegális bevándorlás miatt. Megjegyezte, hogy ma már Ausztria képviseli leghangosabban és legkarizmatikusabban a közép-európai álláspontokat. Szintén a következő kormányülésen vitatják meg, hogy ki kell-e terjeszteni a válsághelyzetet a román határszakaszra. Kiemelte, a válság még csak most kezdődik, a Belügyminisztérium elemzői központja folyamatosan értékeli a migrációs helyzetet.
Jobbik: Nem kell befogadóállomás Tiltakozik a Jobbik a befogadóállomások ellen. Az ellenzéki párt szentgotthárdi szervezete nem szeretné, ha akár egyetlen napig is migránsok tartózkodnának a településen, de azt sem tartanák kívánatosnak, ha Körmenden is illegális bevándorlókat helyeznének el. Közleményükben azt írják, ha az osztrákok tovább szigorítanak, akkor rendkívül komoly problémákkal szembesülhet az ország, ami megoldhatatlan kihívások elé állíthatja az illetékes szerveket. A kormány Szentgotthárdon egy 3500 fő befogadására alkalmas átmeneti befogadóállomást alakít ki, míg Körmenden 56 darab ötszemélyes fűthető sátrat állítanak fel a katasztrófavédelem munkatársai.