Újabb bizonyítéka van annak, hogy a Fenyő-ügy nyomozását megpróbálták akadályozni és vakvágányra vinni az elmúlt húsz évben. A Fenyő János meggyilkolásáért tavaly jogerősen életfogytiglanra ítélt Jozef Rohác hét évvel ezelőtti előzetes letartóztatásáról döntő bíróság kimondta: egyes, meg nem nevezett személyek aktívan próbálták a nyomozást hátráltatni.
A bérgyilkosság után tizenhárom évvel reális volt a veszélye annak, hogy az elkövetői kör megpróbálja meghiúsítani az eljárást.
A nyomozási bíró reális veszélyként számolt azzal is, hogy az ügy érintettjei – kapcsolataik segítségével – Rohácot is megakadályoznák a vallomástételben. Az Aranykéz utcai robbantás perében egy tanú azt fejtegette: az olajmaffiózóként is elhíresült Portik Tamás azért nem likvidáltatta a számára sok munkát elvégző Rohácot, mert ő nagyon stabil, és az olajvállalkozó biztos volt benne, hogy nem lehet megtörni.
A tanú azt is kifejtette, hogy ha Rohác mégis beszélni kezdett volna, az akkor még szabadlábon lévő Energol-vezér a börtönben is megölette volna egykori „katonáját”.
A jelek szerint Rohác a szegedi Csillagbörtönből is segíteni próbál egykori munkaadóján. Most éppen Prisztás József valódi gyilkosát készül megnevezni. A jogerős ítélet szerint Portik ölette meg Hatyi becenevű testőrével az üzleti ellenlábasát, amiért mindkettőjüket 15 év fegyházzal sújtották.
Hatyi, azaz Hatvani István védője erősítette meg a PestiSrácok.hu kérdésre, hogy a Kúria döntése alapján Rohácot kihallgatják a 1996-os gyilkosság ügyében. Rohác a Hír TV Riasztás című műsorában üzente meg: tudja, hogy ki a gyilkos. Amennyiben pontos, konkrét személyre vonatkozó, használható információkat ad át a hatóságoknak, akár perújítást is elrendelhetnek az ügyben. Ennek keretében pedig nemcsak Hatvani, hanem a megbízóként elítélt Portik szerepe is megkérdőjeleződhet.
Nem árt visszaidézni, hogy tavaly októberben az illetékes bíróság elutasította Portik Tamás perújítási kérelmét az Aranykéz utcai merénylettel kapcsolatban. Portikot 2017. májusban ítélték jogerősen 13 év fegyházra Boros Tamás megöletése miatt. A perújrafelvételt arra alapozta, hogy Rohác állítólag elmondta róla a börtönben: nem ő adta a megbízást, és meg is nevezte a valódi megbízót.
Csakhogy hiába hallgatták meg a szlovák bérgyilkost, nem tudott pontos, ügydöntő bizonyítékkal szolgálni. A Fenyő-ügy nyomozásának hátráltatásához kapcsolódik, hogy bár a Nemzeti Védelmi Szolgálat több volt hatósági embert is azonosított, akik hátráltatták a nyomozást, ám ezek az ügyek elévültek.
Például 2009-ben, amikor Csehország kiadta hazánknak Rohácot a néhai Seres Zoltán elleni merényletkísérlet miatt, a rendőrök „elfelejtették” összevetni a DNS-mintáját a 90-es évek merényleteinek helyszínén rögzített DNS-hordozó anyagokkal.
Az összehasonlításra azután került sor, hogy Rohácot átadták hazája hatóságainak. Ekkor derült ki, hogy a Fenyő János gyilkosának eldobott sapkájában lévő hajszálak Roháctól származnak.
Az 1998-as merénylet kapcsán felbujtóként meggyanúsított Gyárfás Tamás ügyében pedig a Zoom.hu szerint az ügyészek leírták, hogy az egykori úszóelnök ismeretlen forrásból információkkal rendelkezett a Fenyő-gyilkosság felbujtójának felkutatására indított nyomozás állásáról és a vele szemben beszerzett bizonyítékok mibenlétéről.
A Központi Nyomozó Főügyészség ugyanakkor vizsgálja, hogy a Fenyő-gyilkosság ügyében bűnpártolással meggyanúsított volt fellebbviteli főügyész, Ihász Sándor korábban, még fővárosi főügyészként hivatali helyzetével visszaélve nyújtott-e bármilyen segítséget Gyárfás Tamásnak. Az exúszóelnök és a volt főügyész mindezt tagadja.