Gál Rezső, a Liga társelnöke szűkszavú közleményében azt írta: Gaskó február 18-i hatállyal a következő Liga Tanácson adja vissza mandátumát. Gaskó István jelezte azt is, hogy hétfőtől nem él elnöki jogaival. „Az elnökség a bejelentést tudomásul vette és köszönetet mondott az elnök eddigi, közel 20 éves munkásságáért. A Liga elnöksége felkérte Gaskó Istvánt, hogy töltse be a Liga Akadémia Kuratóriumának elnöki tisztségét, aki a felkérést elfogadta. A szervezet irányítását a Liga Tanács döntéséig a társelnökök látják el” – olvasható a konföderáció közleményében.
Ismert: Gaskó István ellen több nyomozás is indult, miután a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete, a VDSZSZ Szolidaritás májusi küldöttgyűlésén huszonöt év után, egyedüli jelöltként nem választották újra elnökké. Az átmenetileg az elnöki jogköröket gyakorló Bárány Balázs ugyanis a birtokába került „értelmezhetetlen” dokumentumokkal az ügyészséghez fordult, a VDSZSZ Szolidaritásnak más szervezetekkel, így a Liga konföderációval való „szövevényes kapcsolata” kivizsgálását kérve. Az egyik nyomozást a Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség rendelte el a Liga Szakszervezetek uniós pénzből finanszírozott projektjeinek működésével kapcsolatban költségvetési csalás gyanúja miatt. Az egyik nyomozást a Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség rendelte el a Liga Szakszervezetek uniós pénzből finanszírozott projektjeinek működésével kapcsolatban költségvetési csalás gyanúja miatt.
De előkerültek például olyan számlák, amelyek tanúsága szerint Gaskó valakinek a társaságában budapesti lakosként fővárosi luxushotelekben, például a Kempinski Hotel Corvinus 601-es, extra méretű franciaággyal ellátott szobájában éjszakázott, a több százezres költségeket pedig a korábban általa vezetett VDSZSZ Szolidaritás bankszámlájáról fizette. Kiderült az is, hogy Gaskó öt év alatt majd 15 millióra rúgó benzinszámlát hozott össze, amit ugyancsak a szakszervezet pénzéből rendezett. Az említett számlákat Gaskó azzal magyarázta, hogy átlagosan havonta 4-5 ezer kilométert autózik, ennek úgy kilencven százalékát hivatalos ügyekben – ami azt jelenti, hogy öt éven keresztül minden egyes nap mintegy 150 kilométert tett meg.
Annak kapcsán, hogy a hivatkozott számlák szerint olykor több üzemanyagot vásárolt, mint amennyi a kocsiba belefért, úgy reagált: négy szolgálati autója van a VDSZSZ-nek, és előfordulhatott, hogy egyszerre többet tankoltak meg. Egy alkalommal pedig emlékei szerint a kúton technikai hiba történt, így többször számlázhattak ki egy tételt. Gaskó István tagadta azt is, hogy akár csak egyszer is budapesti luxushotelben éjszakázott volna a VDSZSZ pénzén. Szerinte olyan viszont előfordult, hogy indokolt esetben állták a belföldi vagy külföldi tárgyalópartner szállásköltségeit. Gaskó elismerte: volt, hogy a szállodákban tartott tárgyalásokra elkísérte egy fontos pozícióban lévő munkatársa, aki egyébként később a felesége lett.
Októberben mintegy húsz civil ruhás rendőr tartott házkutatást a Liga Szakszervezetek székházában. Jegyzőkönyvbe vették az irodákban talált dokumentumokat, és a számítógépeket is átvizsgálták. Gaskó ekkor a Blikknek azt mondta, hogy a nyomozókat nem a botrányos hotelszámlák érdeklik elsősorban, hanem a VDSZSZ Szolidaritás százmilliós sztrájkalapja, aminek „nyoma veszett”. Erről korábban úgy nyilatkozott, hogy az állam 600 millió forint költségvetési támogatást ad évente az öt szakszervezeti szövetségnek, ebből a Liga 200 milliót kap. Az állam azonban szinte sosem fizeti ki a tárgyévben ezt a támogatást, csak valamikor a következő év márciusában, tehát meg kell előlegezni, vagyis áthidaló kölcsönre van szükség. Ezt eddig nagyrészt a VDSZSZ Szolidaritás adta testületi döntéssel a Ligának.
A közgazdász-végzettségű Gaskó István 1975–1990 között a MÁV-nál dolgozott különböző beosztásokban: Ormosbányán állomásfőnök, Budapest-Rákosrendezőn körzeti gazdasági üzemfőnök-helyettes volt, majd a budapesti igazgatóság gazdasági főmunkatársa lett. 1993-tól tagja a MÁV felügyelőbizottságának. 1980-ban belépett az MSZMP-be, amelynek kilenc éven át volt a tagja. Ugyanebben az évben a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) alapító tagja lett, és szervezetnek 1990-ig volt az alelnöke. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain ő képviselte az MSZDP-t. 1989-ben részt vett a VDSZSZ alapításában. 1990-ben a szakszervezet ügyvezető elnöke, 1991-től elnöke lett. 1993-ban -ban a Liga konföderáció alelnökévé, 1996-ban pedig elnökévé választották.
