Mint mondta,
a munkát meg kell becsülni.
Visszaemlékezve a G-napra úgy fogalmazott: láttuk azt, hogy iszonyatosan kemény munkával, fölépítettünk valamit és az egy varázsütésre összedől.
Gajdics Ottó karrierje egy újságcikkel kezdődött. Magyar irodalmat tanított a kiskunfélegyházi gimnáziumban, amelyet be akartak zárni. Erről írt egy vehemensebb írást, amely a Pesti Hírlapban jelent meg.
Gajdics Ottó eredeti foglalkozása szerint vasútgépész és dízelmozdony szerelő. Azután módosított pályát és jelentkezett a nyíregyházi tanárképző főiskola magyar-könyvtárszakára, hogy a gyakorlati oktatáson kiderült, ügyetlen. Ahogy ő fogalmazott: böte.
Gajdics Ottó életét nagyon meghatározták a főiskolán eltöltött évek. Kifejtette: az volt az az időszak, amikor a régi rendszer már nem, az új még nem működött. Mindenki azt érezte, hogy végre azt csinál, azt tanít, amit akar. Szenzációs előadásokat, nagyon jó szemináriumokat tartottak és elképesztő szellemi élet volt. Mindenki, aki utána a politikát csinálta megfordult a főiskolán. Gajdics Ottó mindent, amit politikából és politológiából tud, ott tanulta meg. Ott is nősült meg, így a főiskola végén már családos emberként keresett munkát, melyet végül a kiskunfélegyházi gimnáziumban kapott.
A teljes adás IDE KATTINTVA tekinthető meg.