Hozzátette: attól, hogy valaki fogyatékossággal él, még lehetnek olyan képességei, amit segíteni, támogatni kell.
Elmondta: az elmúlt hat évben 18 százalékról 40 százalékra nőtt a foglalkoztatottság a fogyatékkal élők körében, ezt a tendenciát a jövőben is erősíteni akarja a kormány. Ennek érdekében a kilencvenes években létrejött, nagy, fogyatékosokat fogadó intézményeket élhetőbb, 10-12 ember lakhatására alkalmas otthonokká alakítják át országszerte 22 helyen, 16 milliárd forint kormányzati támogatásból – fűzte hozzá Fülöp Attila.
Az ENSZ 1992-ben döntött a fogyatékkal élők nemzetközi napjának megtartásáról, hogy felhívja a figyelmet a betegség, baleset vagy katasztrófa következtében fogyatékossá válók problémáira. Magyarországon 600-700 ezerre becsülik a tartósan egészségkárosodott és fogyatékkal élő emberek számát, sorsuk alakulása közvetve a lakosság harmadát érinti.
Jut elég hely a hajléktalanoknak
A hajléktalanszállókon a téli hidegek beállta után is jut elég hely a rászorulóknak – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára.
Fülöp Attila hozzátette: a veszélyezettség nélküli túlélés záloga, hogy mindenkinek legyen fedél a feje felett, kapjon ruhát, illetve élelmet.
Elmondta: az elmúlt másfél hónapban körülbelül ezerkétszázzal többen vették igénybe a hajléktalanellátást, mint az azt megelőző hónapokban, a hideg időben pedig arra számítanak, hogy még inkább megtelnek a szállók. Kiemelte: a múlt hétvégén 82 százalékos volt a hajléktalanszállók kihasználtsága.
Több évtizede működik a magyar hajléktalanellátás, amelyben szoros együttműködésben vesznek részt a szolgáltatók, a mentőszolgálat és a rendőrség. Utóbbi a lehető legemberségesebben alkalmazza az október 15-én hatályba lépett jogszabályt, amely szerint nem lehet életvitelszerűen használni a közterületeket – fogalmazott Fülöp Attila.
