Megszavazta az Európai Parlament (EP) plenáris ülése azt a határozati javaslatot, amelynek értelmében a testület elkezdi előkészíteni az uniós szerződés 7. cikkelye szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben. Az áprilisi plenáris vita nyomán készült előterjesztést a szociáldemokrata, a liberális, a zöldpárti és a radikális baloldali frakció együtt nyújtotta be, az elfogadásához azonban más képviselőcsoportok tagjainak a szavazatára is szükség volt.
A Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppártnak volt egy másik, „enyhébbnek” számító határozati javaslata a magyarországi helyzetről, ám a szigorúbb tervezet elfogadása után erről már nem szavazott a strasbourgi plenáris ülés.
A 393 szavazattal 221 ellenében, 64 tartózkodás mellett jóváhagyott határozat szerint az elmúlt néhány év fejleményei együttvéve „rendszerszintű fenyegetést jelenthetnek a jogállamiságra nézve” Magyarországon. A parlament ezért utasítja belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságát (LIBE), hogy készítsen különjelentést Magyarországról, hogy a plénum szavazhasson egy indoklással ellátott javaslatról, amellyel kezdeményezheti a 7. cikkely szerinti eljárás megindítását a tagországok kormányait tömörítő tanácsban.
Manfred Weber néppárti frakcióvezető a szavazás előtt közölte: pártja sem zárja ki a 7. cikkely megindításának lehetőségét, amennyiben más nem vezet eredményre, de előbb lehetőséget kellene adni a magyar kormánynak egy tisztességes meghallgatásra. Szerinte károkat okozhatna, ha anélkül indulna meg az eljárás, hogy Budapest válaszolhatna a felmerült aggályokra. Gianni Pittella, a szociáldemokrata képviselőcsoport vezetője ugyanakkor azt hangsúlyozta: lejárt a szavak ideje, az EP-nek kötelessége tenni valamit a magyarországi illiberális fordulattal szemben.
Magyar baloldaliak a támogatók között
A négypárti határozattervezetre más képviselőcsoportok tagjai közül is sokan átszavaztak. A 216 fős néppárti frakcióból 67-en támogatták a szigorúbb szöveget, 40-en pedig tartózkodtak a szavazáson. Említésre érdemes, hogy a korábban a Soros Györgyhöz kötődő European Policy Institute által megnevezett, a milliárdos amerikai üzletember megbízható szövetségesének számító néppárti politikusok közül többen megszavazták a Magyarországot elítélő határozatot.
Közöttük volt a hazánkat CEU-ügyben korábban kritizáló Frank Engel luxemburgi, de Henna Virkkunen finn és Alain Lamassoure francia néppárti képviselő is. A tervezet ellen voksolt az Európai Néppárt összes jelen lévő fideszes képviselője, ahogyan a Jobbik-delegált, a függetlenek között helyett foglaló Morvai Krisztina, Balczó Zoltán és Kovács Béla is.
Az igennel szavazó négy magyar EP-képviselő, az MSZP-s Szanyi Tibor és Ujhelyi István a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetség (S&D) pártcsalád tagja, Molnár Csaba és Niedermüller Péter pedig a Demokratikus Koalíció politikusa. Emlékezetes: Ujhelyi még néhány hete is azt nyilatkozta, nem támogatja, hogy a 7. cikkely alapján eljárást indítsanak Magyarország ellen, és nem is szavazná meg azt. Az április végi EP-vitán pedig úgy fogalmazott: nem szeretné, ha büntetnék Magyarországot.
Szijjártó Péter: Itt a Soros-jelentés
A Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja felháborítónak tartja a határozatot és elutasította az újabb politikai támadást Magyarországgal szemben. Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő lapunknak úgy fogalmazott: a valóságtól teljesen elrugaszkodott, számos torzítást tartalmazó szöveg alapján kezdeményezik a vizsgálatot, amelynek eredménye alkalmas lehet a jövő évben esedékes magyar országgyűlési választások befolyásolására, valamint a bevándorláspolitikával kapcsolatos, Soros Györgytől is érkező nyomásgyakorlásra is.
Hozzátette: a magyar kormány eddig is nyitott volt a vitatott jogszabályokkal kapcsolatos párbeszédre, az illegális migrációt elutasító politikát azonban nem fogja feladni, mert a jövőben is csak a magyarok dönthetik el, kikkel élnek együtt Magyarország területén.
– Teljesen mindegy, hogy milyen nyomást akarnak ránk gyakorolni, milyen jelentéseket fogadtatnak el az EP-vel, a magyar kormány csak Magyarország és a magyar emberek biztonságát tartja szem előtt – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki az Európai Parlament döntésére úgy reagált: a Tavares-jelentés után itt a Soros-jelentés.
A miniszter kifejtette: az európai intézmények egyértelműen nem tudják elfogadni azt, hogy Magyarország kormánya minden nemzetközi nyomásgyakorlás ellenére olyan migrációs politikát folytat, amelyben kizárólag Magyarország és a magyar emberek biztonságát tartja szem előtt.
A határozat arról tanúskodik, hogy az uniós testületben ülő magyar baloldali képviselők is Soros György kottájából játszanak, ami szégyenletes és elítélendő – fogalmazott Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója. Szerinte a néppártiak többsége nem támogatta a jogszabálytervezetet, az igenek annak tudhatók be, hogy az illegális bevándorlás kérdése megosztja Európát.
MSZP: „Orbán Viktor vagy Európa”
Európa erős szövetséges az „orbáni önkény” elleni harcban – reagált a döntésre Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő. Közleményében sürgette az Európai Bizottságot, hogy nézzen jobban Orbánék körmére az uniós pénzek elköltése terén. A szintén MSZP-s EP-képviselő, Ujhelyi István pedig azt írta: „egy évünk van arra, hogy még mielőtt durva szankciók születnek, eltakarítsuk az Orbán-kormányt, és Magyarországot visszavezessük az európai útra”.
A szocialisták elnöke szintén arról beszélt, hogy innentől kezdve a 2018-as választások tétje: „Orbán Viktor vagy Európa”. Molnár Gyula szerint a határozat egyértelműen jelzi, hogy Európának elege van abból, amit a magyar kormány tesz. Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője nyilatkozatában kijelentette, hogy a közös értékeken alapuló EU-ban nem látják szívesen azt, aki a saját hatalma érdekében minden értéket semmibe vesz. A liberális demokrácia normáinak helyreállítása Magyarországon elsősorban a magyar polgárok érdeke, ezért a Demokratikus Koalíció teljes mértékben támogatja a ma elfogadott határozatot.
Balczó Zoltán viszont azt hangsúlyozta: a Jobbik képviselői elfogadhatatlannak ítélték az Európai Néppárt által benyújtott indítványt is, amelyben a képviselőcsoport tagjai ugyancsak bírálták az eredményes határvédelem érdekében meghozott – a magyar Országgyűlésben a Jobbik által is támogatott – jogszabályokat.
Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője, a javaslat egyik beterjesztője nem vett részt a szavazáson. Később közölte: a lex CEU, a civil szervezetek vegzálása és az „Állítsuk meg Brüsszelt!” kampány, a magyar menekültügyi szabályozás és gyakorlat Európa számára nyilvánvalóvá tette, hogy milyen veszélyt jelent az unióra és egész Európára nézve is Orbán Viktor és a Fidesz politikája. Állást foglalt a CEU is, amely üdvözölte az elfogadott határozatot, egyúttal felszólította a kormányt, hogy kezdjen tárgyalásokat.
Zárug Péter Farkas politológus:
A néppárti igennel szavazók, valamint a tartózkodók viszonylag nagyobb aránya üzenet a miniszterelnöknek, hogy a néppárt meddig megy el a Fidesz melletti kiállásban a pártszövetségen belül. Maga a szavazás is szimbolikus jelentőségű, nem következik belőle a tényleges eljárás elindítása, vagy az abból fakadó szankciók. Az elmúlt hónap eseményei a CEU- és a civiltörvény kapcsán egyértelműen hatással vannak a brüsszeli, alapvetően liberális politikai közösségre, akiknek most a néppártból is sikerült támogatókat megnyerniük az Orbán-kormány megregulázására. Brüsszelnek a vizsgálat során viszont tényleges jogsértéseket kellene igazolnia, amelyeket a magyar kormány a demokrácia ellen követett el, és ennek bizonyításába már korábban is részben beletört a bicskája. Az unióból érkező jogos kritikákra a kormány eddig mindig visszavonulót fújt, s végül a konfliktusok rendeződtek. Valószínű, hogy most is ez várható majd, a szankcionálásig nem fog eljutni a vizsgálat. (K. A.)
Hoffmann Tamás nemzetközi jogász:
Az EP döntése jelzésértékű dolog, de nem valószínű, hogy emiatt a jövőben bármilyen jogkövetkezmény lenne Magyarországra nézve. Még soha nem volt ilyen eljárás tagállam ellen, már csak azért sem, mert az eljárás feltételei szerint egészen elképesztő normasértésnek kellene történnie ahhoz, hogy valamennyi tagállam egyetértsen az EP megállapításával. Az Európai Tanácsnak először egyhangúlag kellene megállapítania, hogy valóban a lisszaboni szerződés 2. cikkelyében szereplő értékeket érintő jogsértés történt, majd minősített többséggel kellene Magyarország bizonyos tagsági jogait felfüggeszteni. A minősített – négyötödös – többség egyszerre jelenti a tagállamok és azok lakosságának többségét is, mert így kizárható, hogy a kis tagállamok összefogjanak a nagyok ellen. Hamisak azok a feltételezések, hogy ha Lengyelországgal szemben is indul ilyen eljárás, akkor az nem tudja a szavazás során megvédeni Magyarországot. Csak az érintett ország zárható ki a róla szóló szavazásból. (B. G.)
Okok és következmények
- Az Európai Parlament indítványa szerint 2015 óta a Magyarországon a menedékjog területén elfogadott új törvények és eljárások korlátozzák a menedékkérők jogait;
- terrorcselekmény elkövetésével vádoltak meg és börtönbüntetésre ítéltek 11 menekültet;
- aggodalmak merültek fel többek közt a közpénzek felhasználásával, a civil szervezetek és emberijog-védők elleni támadásokkal, a menedékkérők jogaival kapcsolatban;
- az „Állítsuk meg Brüsszelt!” nemzeti konzultáció tartalma és nyelvezete erőteljesen megtévesztő és elfogult;
- a határőrizeti területen lefolytatott eljárás szigorításával kapcsolatos egyes törvények és a menedékjogi törvény módosításáról szóló törvény, a felsőoktatási törvény módosításáról szóló, a Közép-európai Egyetemet közvetlenül fenyegető törvény, valamint a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat aggodalomra adnak okot.
az Európai Parlament felszólítja a magyar kormányt, hogy
- folytasson párbeszédet a bizottsággal, különösen a migránsok, menedékkérők és menekültek emberi jogai tekintetében;
- helyezze hatályon kívül a határőrizeti területen lefolytatott eljárás szigorításával kapcsolatos egyes törvények és a menedékjogi törvény módosításáról szóló törvényt, a felsőoktatási törvény módosításáról szóló törvényt, és vonja vissza a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot;
- szigorúan ellenőrizze az uniós források felhasználását;
- utasítja az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságát, hogy kezdje meg az eljárást, és készítsen külön jelentést Magyarországról.
Lehetséges következmények:
- az EP a leadott voksok több mint kétharmadával dönthet az eljárásról;
- a tanács négyötödös többséggel és az EP egyetértésével megállapíthatja, hogy az uniós értékek súlyos sérelmének „egyértelmű veszélye” áll fenn Magyarországon;
- Magyarországot meg kell hallgatni;
- a tanács minősített többséggel dönthet különféle szankciók bevezetéséről;
- ha Magyarország változtat a politikáján, a tanács minősített többséggel visszavonhatja a szankciókat;
- ha hazánk nem változtat a korábbi politikáján, az Európai Tanács csak egyhangúan mondhatja ki, hogy Magyarország súlyosan és tartósan megsérti az előbb említett értékeket, azaz akár egy tagállam is vétót emelhet.