A főrabbi, akit a holokauszt-emléknap alkalmából kérdeztek, a műsorban elmondta, az Izrael-ellenesség egy „ügyes” összemosása a zsidók államának és zsidó embereknek. „Tulajdonképpen ebben semmi új nincs, mert Izrael állam megalakulása előtt, mielőtt az antiszemitizmus fogalma egyáltalán létezett volna, mondjuk 15-17 században (…) volt az antijúdeizmus” – mondta, hozzátéve, hogy a modernkorban pedig feltűnt az antiszemitizmus, most pedig az Izrael-ellenesség.
Az antiszemitizmus elleni harc nemcsak a zsidó emberek ügye, hanem globális kihívás, olyan harc, amelyet mindenkinek fel kell vállalnia – mondta a nemzetközi holokauszt-emléknap alkalmából Ilan Mor izraeli nagykövet szerdán Budapesten. A diplomata a Holokauszt Emlékközpont és az izraeli nagykövetség által szervezett eseményen kiemelte: ugyanakkor „nem küzdhetünk olyasmi ellen, amit nem értünk”, ezért az első feladat az antiszemitizmus okainak megértése.
Frölich Róbert reagált arra hírre is, miszerint az elmúlt egy évben több ezer zsidó hagyta el Franciaországot és költözött Izraelbe. Ezzel kapcsolatban azt mondta: a magyarországi zsidók nem éreznek fenyegetettséget. „Itt Magyarországon mi (…) nem érzünk olyan fenyegetettséget, mint a francia zsidók Franciaországban, Magyarország valamiért egy védettebb terület, nem érezzük a bőrünkön azt, hogy fenyegetve lennénk, persze aggódunk a többiekért” – mondta. Tavaly rekordszámú nyugat-európai bevándorló érkezett Izraelbe az erősödő antiszemitizmus miatt – közölték január közepén a Zsidó Ügynökség nevű szervezet képviselői.
A The Times of Israel című angol nyelvű izraeli újság honlapján közzétett adatok szerint 2015-ben 9880-an döntöttek a zsidó államba költözésről Nyugat-Európában – ami a valaha mért legmagasabb szám. Közülük majdnem 8 ezren Franciaországból érkeztek, ahol az egyre nagyobb számú antiszemita támadás miatt megingott a biztonságba vetett hite a világ harmadik legnagyobb zsidó közösségének – írták.
Ahol erősödnek a muzulmánok ott egyre nagyobb veszélyben van a zsidóság
Fröhlich Róbert szavai is jól érzékeltetik a nyugati zsidóságnak egyre borúlátóbb hangulatát, amely a jelek szerint szoros összefüggést mutat az erősödő migrációval. Belgiumban még szeptemberben közölte maga a miniszterelnök, Charles Michel, hogy a növekvő antiszemitizmus miatt megerősítik a helyi zsidó közösségek védelmét. A párizsi merényleteket követően a brüsszeli főrabbi Avraham Gigi még keserűbb hangot ütött meg, értékelése szerint az utcákon tapasztalható félelemérzet miatt nincs jövője a zsidóságnak Európában.
Félelmetes jóslat
„Száz évvel ezelőtt Oswald Spengler a Nyugat alkonyáról beszélt. Most valósággá válik a jóslata. A Nyugat technológiailag, gazdaságilag és katonailag fölényben lehet az iszlám világgal szemben. De nem sikerül neki megértenie a Közel-Kelet mentalitását és kultúráját. A Nyugat alkalmatlansága és a harcképtelensége miatt új világrendet alakíthat ki a fundamentalista iszlám„ – félelmetes diagnózist állított fel Európáról Avigdor Liebermanm korábbi izraeli külügyminiszter.
A franciaországi zsidó közösség második legnépesebb közössége Marseille-ben található, ahol Zvi Ammar, a helyi izraelita konzisztórium elnöke a „rendkívüli helyzetre” való tekintettel azt javasolta a híveinek, hogy biztonsági okokból átmenetileg ne hordjanak kipát az utcán.
Novemberben három iszlamista, antiszemita szövegeket kiabálva, megkéselt egy helyi zsidó iskolában tanító férfit, majd január elején bozótvágó-késsel támadt rá egy zsidó tanárra egy 15 éves gimnazista, aki megkísérelte levágni áldozata fejét. A kamasz később azt vallotta, hogy az Iszlám Állam nevében követte el a támadást.
A hamburgi zsidó vezető, Daniel Killy szintén arról beszélt, hogy nem érzik biztonságban magukat a német diaszpóra tagjai. A wuppertali és a düsseldorfi zsidók vezetője is növekvő félelemérzetről beszélt. A hamburgi rabbi pedig emlékeztetett rá, hogy a városnak 2500 fős zsidó lakossága van, egész Németországban pedig 118 ezren élnek. Ehhez képest csak az elmúlt egy évben 1 millió muzulmán migráns érkezett. Mint ismert, egész Nyugat-Európában, és magában Németországban is erős viták kísérik a migránsválságot, de a skandináv országokban egyre erősödő akarat tapasztalható a szigorítás irányába. Ugyanakkor már az európai baloldalon is egyre többen támogatják Orbán Viktor migránspolitikáját, mert a józanul gondolkodók belátták, hogy Európa létéről van szó.