A fővárosi és Pest megyei kórházfejlesztésről szóló Egészséges Budapest program (EBP) is szerepel azon a beruházásiterv-listán, amelyet Seszták Miklós fejlesztési miniszter adott át a múlt héten Vazil Hudáknak, az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnökének – adta hírül a Hvg.hu.
A magyar kormány részben a Juncker-tervként is emlegetett Európai Stratégiai Beruházási Alapból (ESBA) támogathatná többek között például az új dél-budai szuperkórház építkezését. (Az EIB több százmillió eurós hitelt is nyújt alacsony kamatok mellett és hosszú távra, akár több mint 30 évre – A szerk.) A kölcsönök egyik feltétele, hogy a támogatott beruházás fenntartható, megtérülő legyen, és úgy tudjuk, hogy a budapesti kórházfejlesztésekkel kapcsolatban több olyan elképzelés is felvetődött, amelyekkel ezek az elvárások teljesíthetők.
Ezek közül az egyik a kórházak felújítása, illetve főként három nagy szuperkórház – a Honvédkórház bázisán létrejövő észak-pesti, az Országos Kardiológai Intézet–Szent István Kórház területére tervezett dél-pesti, valamint a XI. kerületbe megálmodott dél-budai – beruházása nyomán felszabaduló épületek hasznosítása.
A még a Gyurcsány-kormány idején bezárt Lipótmező vagy a Szabolcs utcai kórház azóta is üresen álló, lepusztult szellemházai kellőképpen elrettentő példák, így az EBP Programirodájának fontos feladata, hogy a kiürülő ingatlanok új funkciójára is tegyen javaslatot a kormánynak. A jelenlegi elképzelések szerint a humánerőforrás-ellátottság javítása érdekében is elsősorban modern, akár fiatal párok elhelyezésére is alkalmas nővérszállókat vagy kollégiumokat alakítanának ki például a Szent László Kórház, a Podmaniczky utcai egykori MÁV Kórház, a Merényi Kórház, valamint a Rókus Kórház Gyulai Pál utcai telephelyének épületében vagy a Péterfy Sándor utcai Kórház Alsó erdősor utcai és a Szövetség utcai ingatlanain, valamint a két pesti gyermekklinika helyén a VIII. kerületben, mivel ezek a tervek szerint új tömbökbe, köztük utóbbiak éppen az új dél-budai centrumkórházba költöznének majd. Parkolók, parkolóházak építése is szóba jöhet ezeken a telephelyeken, erre nagy szükség is van akár a Nagyvárad téren, akár a VII. kerületben.
A másik lehetőség a beruházások rentábilissá tételére a gyógyturizmus fejlesztése, amit egyébként már évek, sőt évtizedek óta terveznek a különböző kormányok. A fővárosban és környékén is számos kiaknázatlan lehetőség van ugyanis, amit most, a kórház-fejlesztések mellett végre meg lehetne valósítani. Hosszú ideje érlelődik például az úgynevezett budai gyógynegyed koncepció: az Országos Rehabilitációs és Fizioterápiás Intézet és az Irgalmasrendi Kórház a szomszédos fürdőkkel kiváló rehabilitációs bázist nyújthatna nemcsak a magyar, hanem a külföldi, fizetős betegeknek is, ugyanakkor komoly bevételt jelentene nemcsak az érintett egészségügyi intézményeknek, hanem az ott dolgozóknak is. Kevesen tudják, hogy a Szent Imre Kórház területén is van egy „ledugózott” gyógyforrás – ezt is meg lehetne nyitni, a mozgásszervi rehabilitációval bővítve a Tétényi úti intézmény profilját. A visegrádi kórház melletti, a Lesence-pataknál félbeszakadt beruházás befejezése az észak-pesti agglomeráció gyógyturisztikai vonzerejét növelhetné.
Miután a leendő dél-budai szuperkórházba az elképzelések szerint elsősorban a Semmelweis Egyetem kapacitásai kerülhetnek, az orvosképzés gyakorlati része is nívós körülmények közé kerülhet immár, ami a remények szerint magával hozza majd a külföldi orvostanhallgatók számának növekedését. Végül, de nem utolsósorban fontos, hogy a fejlesztések, beruházások során az egyik elsődleges szempont az energiahatékonyság, hogy a megtakarításból ne csak akár egy esetleges hitel kamatát és tőkeköltségeit lehessen fedezni, de a maradvány hosszabb távon az adott kórház működését is segítse.
Mindezek ugyanakkor még csak elképzelések, amelyeket szeptember 30-ig kell konkretizálnia az Egészséges Budapest Programirodának. A kormány ezt követően dönthet a részletekről.