A Budapest 2030 tervhez kapcsolódó felsorolás a fővárosban úton-útfélen látható felsőoktatási, állam- és közigazgatási, sport-, zöldterületi és kulturális fejlesztések mellett számos olyat is tartalmaz, amelyek előkészítése megkezdődött, de a tényleges kivitelezés csak a következő években indul el.
A 2020–2026-ra tervezett nagy projektek közé tartoznak a mintegy 200 milliárd forintos Liget Budapest projekt még hátralévő építkezései (a park és a Városligeti-tó teljes megújítása, az új nemzeti galéria, a Városligeti Színház és a régi Közlekedési Múzeum épületének rekonstrukciója), a Pénzügyminisztérium régi-új épületének kialakítása a budai Várban, a Hungexpo fejlesztése, egy húszezer férőhelyes aréna felépítése, a Kvassay-zsilipnél az Új Atlétikai Stadion, valamint az egykori Nagyvásártelep környékére megálmodott Budapest Diákváros vagy más néven Déli Városkapu beruházás.
A felsorolásban nem szerepelnek a szintén százmilliárdos nagyságrendű egészségügyi gigaberuházások, például az új centrumkórházak bővítése, építése, amelyek a felsoroltakon felül rövid és középtávon valósulnak meg Budapesten.
A listán négy folyamatban és előkészítés alatt lévő közlekedési nagyberuházás is szerepel 456 milliárd forint értékben. Jövőre készül el 11,1 milliárd forintból az 1-es villamos meghosszabbítása a Kelenföldi pályaudvarig. A villamos- és trolibuszbeszerzés II. ütemére 17,6 milliárdot költenek 2020-ig, és hatalmas összeget, csaknem 278 milliárd forintot terveznek költeni az elővárosi vasútvonalak fejlesztésére.
A 2023–2025 közötti időszakban 150 milliárd forintból kezdődhet meg az új déli dunai átkelő, a Galvani híd és a hozzá kapcsolódó közlekedési hálózat kialakítása. A 3-as metró alagútjainak és állomásainak teljes körű felújítása, az árvízvédelem fejlesztése külön megállapodás részét képezi a kormány és a főváros között.
– A budapesti közfejlesztési tanács kompetenciájában lesznek az állami és fővárosi nagyprojektek – közölte Tarlós István az M1 aktuális csatorna tegnap reggeli műsorában. A harmadik ciklusára készülő főpolgármester az új testületben a kormányfő mellett társelnök lesz. Tarlós István hozzátette, a Budapest 2030 fejlesztési koncepció tekintetében vétójoga lesz. – A főváros kompetenciái nagymértékben nőnek az Orbán Viktor miniszterelnökkel november 17-én aláírandó megállapodás alapján – jelentette ki.
Tarlós István arról is szólt, hogy a miniszterelnökkel megegyeztek központinak mondható kérdésekről, így a 3-as metró felújításának befejezéséhez szükséges forrásról, a tömegközlekedésről, valamint a szemétszállításról is. Megállapodtak abban is, hogy a kormánnyal áttekintik Budapest árvízvédelmi helyzetét, továbbá a megállapodásban foglalkoznak a belváros autómentesítésének kérdésével is.
Tarlós István közölte: a budapesti fejlesztési tanács november 17-én tartja első ülését.
Helyszínbejárás
A kőbányai Északi Járműjavítóban tartottak bejárást az új Közlekedési Múzeum tervpályázatának első fordulójában kiválasztott 15 magyar és világhírű nemzetközi építésziroda képviselői. Az építészek megtekintették a Diesel-csarnokot és környezetét, amelynek átalakítása a tervpályázat tárgya. Erre az alkalomra a volt MÁV-járműjavítóban a múzeum a gyűjteményi tárgyak méreteinek érzékeltetésére egy kis kiállítással is készült, illetve bemutatták a város, a környék és a járműjavító történetét és jövőképét.