A változás értelmében augusztus 19-i árfolyamon forintosítják az autóhiteleket, ami egy tipikus svájcifrank-hiteles esetén svájci frankonként 31 forint tehercsökkenést jelent. A kedvezmény 50 százalékát a pénzügyi intézmények levonhatják az általuk fizetett társasági adóból, különadóból, illetve pénzügyi tranzakciós illetékből. A forintosítás mellett a pénzügyi intézményeknek el kell engedniük követeléseik azon részét, amennyivel a piaci árfolyam meghaladja a devizaalapú jelzáloghitelek forintosításánál alkalmazott árfolyamot, így az érintett hitelesek a jelzáloghitelesekkel azonos helyzetbe kerülnek. A kabinet szerint a forintosítás azért vált elkerülhetetlenné, mert a gépjárműhitelek állománya 2014 végére 26 százalékra emelkedett. A kabinet adatai alapján a forintosítás mintegy 200 ezer családnak kedvez és 305 milliárd forintos hitelállományt érint.
A parlament 113 igen szavazattal, 64 nem ellenében módosította a közbeszerzési törvényt: eszerint az értékelési szempontokban a legfontosabb változás, hogy a továbbiakban nem a legolcsóbb ajánlatok kapják a legmagasabb pontszámot, hanem előtérbe helyezik a munkahelyteremtést, az innovatív megoldások alkalmazását, a gazdaságfejlesztés szempontjait, minőségi alapokra helyezik a kiválasztást. A rövidebb eljárási határidők mellett a törvény rögzíti a kizáró okok körét, így például az offshore szervezetek kizárására vonatkozó követelményt. Ez azt jelenti, hogy fel kell mondani a szerződést azzal a társasággal, amelyben 25 százalékot meghaladó arányt szerez a kifogásolt cég. Jelentősen csökken az üzleti titoknak minősülő adatok köre és a pályázók bürokratikus terhei, s gyorsul a jogorvoslati eljárás: fő szabályként továbbra is a Közbeszerzési Döntőbizottság jár el, ugyanakkor egyetlen bíróságot jelölnek meg kizárólagos illetékesként. A módosítás összeférhetetlenségi kérdéseket is érint: az új szabályozás szerint az államfő, a kormánytagok, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, a Közbeszerzési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Központi Statisztikai Hivatal vezetője és hozzátartozói tulajdonában álló társaságok sem tehetnek ajánlatot közbeszerzésekben.
Napirend előtti felszólalásában az MSZP-s Korózs Lajos arról érdeklődött, mikor várható béremelés a szociális ágazatban. Szerinte gyalázatosan keveset keresnek az ott dolgozók, hat éve nem kaptak fizetésemelést, a bérből élők helyzete az elmúlt években folyamatosan romlott. Korózs kifogásolta továbbá az állami vezetők bérplafonjának emelését. Rétvári Bence válaszában emlékeztetett, a szocialista kormányok alatt egyáltalán nem volt bérplafon az állami vezetőknek és Korózs államtitkárként magasabb fizetést kapott, mint a második és a harmadik Orbán-kormány államtitkárai. Az eredményeket ismertetve a politikus rámutatott, ma több mint négymillió-kétszázezren dolgoznak Magyarországon, és a reálkeresetek 31 hónapja folyamatosan emelkednek.