Az elmúlt időszak tapasztalatai szerint jó, működőképes a négyszintű – az intézményekből, a tankerületi központokból, a Klebelsberg Központból (KK) és a minisztériumból álló – állami intézményfenntartói modell az oktatás területén – mondta az oktatásért felelős államtitkár kedden, a II. kerületi Móricz Zsigmond Gimnáziumban.
Bódis József a közép-budai tankerületi központ tankerületi igazgatói értekezletén hangsúlyozta: a fenntartói és középszintű irányítói feladatellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek nagyrészt rendelkezésre állnak, a pénzügyi stabilitás kiszámítható hátteret biztosít a szakmai munkához, a jó gyakorlatok megosztása pedig segíti, hogy az állami intézményfenntartó hatékonyan, egységesen, magas színvonalon működjön.
Az államtitkár elmondta: az új, 2017 januárjában létrejött fenntartói struktúra egyik legfontosabb eleme, hogy a hatvan tankerületi központ önálló költségvetési szervként működik, amely saját költségvetése terhére hozhat döntéseket, ez pedig segíti a helyi viszonyoknak megfelelő, hatékonyabb döntési mechanizmust és a fenntartói rendszer decentralizálását.
Hozzátette: az intézményvezetők szélesebb döntési jogköröket kaptak az új rendszerben, amely az átszervezés nyomán hatékonyabbá vált azáltal, hogy a döntések helyben születnek, helyi igényeknek megfelelően. Megjegyezte azt is, hogy az egyik legnagyobb kérdés az, hogyan lehet megteremteni az egységes állami fenntartás és a tankerületi központok önállósága közötti egyensúlyt.
Már interaktív eszközök is segítik a pedagógusok munkáját
Fotó: Havran Zoltán
Ismertetése szerint a tankerületi központokhoz tartozó iskolákban személyi juttatásokra tavaly több mint 400 milliárd forintot fordított a kormány, ez az összeg idén 4 százalékkal, jövőre pedig a tervek szerint 7 százalékkal több lesz. Hangsúlyozta, hogy a munkaadókat terhelő járulékok összege folyamatosan csökken, ez 2018-ban az előző évhez képest mintegy 12 százalékkal kevesebb. A beruházásokra, felújításokra a tervezettnél ennek köszönhetően is több jut.
Az államtitkár beszédében kitért arra, hogy a hatvan tankerületi központ mintegy 92 ezer pedagógust foglalkoztat, a munkájukat pedig tízezer fő segíti közvetlenül, a technikai személyzet létszáma közel 13 ezer fő, így összesen 115 ezer fő biztosítja a zavartalan iskolakezdést mintegy 715 ezer diák számára.
Az Iskola 2020 program keretében 110 projekt esetében 148 helyszínen valósul meg új építésű beruházás. Bódis József kiemelte, hogy tornaterem, tornaszoba, tanterem, szaktanterem, iskolai könyvtár, valamint fejlesztőfoglalkozásokhoz szükséges helyiségek épültek. Beszélt zöldfelületi fejlesztésről, parkosításról, kerékpártároló kialakításáról, valamint meghatározott feltételek mellett autóbusz-beszerzésről is, továbbá épületközmű, melegítőkonyha és ebédlők felújításáról, tanári szoba kialakításáról. Ezekre közel hatvanmilliárd forint jutott.
Az államtitkár elmondása szerint a tanulássegítő terek fejlesztési program keretében 418 projektnél 495 helyszínen újulnak meg közösségi terek, mintegy harmincmilliárd forint értékben. Szólt arról is, hogy a Digitális kompetenciafejlesztés projekt esetében több mint 34 milliárd forint felhasználásával több mint 45 ezer notebookot biztosítottak a tanárok részére, az ötödik osztályos tanulók pedig 24 ezer tabletet kaptak.
Ötezer projektor és háromezer csúcstechnológiás interaktív megjelenítő eszköz beszerzése és kiosztása pedig folyamatos. Az eszközbeszerzésen túl az érintett pedagógusokat oktatásban is részesítik, hogy a napi tanítás keretében a digitális eszközök támogatásával új korszerű attitűd alakuljon ki.
