Mind a felsőoktatásban, mind a közoktatásban béremelésre számíthatnak az oktatók és a pedagógusok is. Az egyetemeken januártól lesz 15 százalékos fizetésemelés, míg a köznevelési intézményekben szeptemberben lesz újabb bérfejlesztés. Idén is folytatódik a pedagógus-életpályamodellhez kapcsolódó, jelentős bérnövekedéssel járó átsorolás, pedagógus I., pedagógus II., illetve kutatótanári fokozatba kerülnek azok, akik sikeresen teljesítették a minősítési eljárást. Ez évre több mint 20 ezren jelentkeztek a minősítésre, az ő fizetésük 2017 januárjától emelkedhet. A közeljövőben véglegessé válhat a képzési és kimeneti követelmények szabályozása, amely rendelet formájában fog megjelenni.
Ezek határozzák meg, hogy az egyes szakokon mit és hogyan kell elsajátítaniuk a hallgatóknak. Szeptembertől bevezetik a hallgatói kompetenciamérést, amely lehetőséget nyújt az intézményeknek a célzott segítségnyújtásra, csökkentve ezzel a lemorzsolódás mértékét. Idén még csak a hallgatók adott szakhoz szükséges készségeit, képességeit, tudását vizsgálják. A kimeneti mérést ugyanakkor (vagyis a tanulmányok befejezése utáni kompetenciavizsgálatot) csak később vezetnék be.
Megalakulnak januárban a konzisztóriumok is, amelyek tagjait az emberi erőforrások minisztere bízza meg. A testületbe kerül a rektor és a kancellár, valamint három olyan személy, akit a felsőoktatási intézmény, annak gazdasági-társadalmi környezetének meghatározó szervezetei és a hallgatói önkormányzat jelöl. A konzisztóriumnak egyetértési joga lesz az intézményfejlesztési terv és a költségvetési terv elfogadásában, de minden egyéb, általa fontosnak tartott kérdésben is véleményt mondhat. Ehhez kapcsolódik, hogy január végéig kell az egyetemeknek és főiskoláknak elfogadniuk az intézményfejlesztési tervüket, amelyhez már szükség lesz a konzisztóriumok egyetértésére.
Folytatódik a PPP-konstrukcióban épült felsőoktatási intézményi ingatlanok kiváltása is. Ezek egy része alacsony kihasználtságú, van olyan is, amelyik üresen áll. Az Állami Számvevőszék szerint a 2004 és 2008 között kezdeményezett 50 projekt 89 milliárdos beruházási értékére húsz év alatt, 400 milliárdot kellene kifizetnie az államnak, amely ezek közül 26-ot ki akar váltani. A kiváltásra idén és jövőre összesen 35 milliárdot irányzott elő a kormány. Ez éves szinten 10 milliárd forint megtakarítást jelentene az egyetemeknek és az államnak. A tervek szerint az első közösségi felsőoktatási központok is elindíthatják a képzéseket szeptembertől, amennyiben időben kérelmezték ezt az Oktatási Hivatalnál (OH), és megkapják a működési engedélyt.
A kormány novemberi döntése értelmében a doktoranduszképzés a jövő tanévtől átalakul, felmenő rendszerben 2+2 évessé válik, ezzel összefüggésben emelkednek az ösztöndíjak is. Az első két esztendőben 140 ezer, a harmadik-negyedik évben pedig 180 ezer forintra nő. A változtatás célja a tudományos utánpótlás megerősítése és a jelenleg magas lemorzsolódási arány csökkentése.
Ettől az évtől az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és a Magyar Tudományos Akadémia összehangolja kutatóösztöndíj-rendszereit. A tárca az Új nemzeti kiválósági program meghirdetésével valósítja meg a felsőoktatási kutatói ösztöndíj pályázati rendszerét, amelynek keretösszege várhatóan közel 2,2 milliárd forint lesz.
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) csaknem 12,5 milliárd forint komplex informatikai fejlesztést valósít meg a köznevelési intézményekben uniós forrásból az Új Széchenyi tervnek köszönhetően.
A projektben tantermi informatikai eszközöket szereznek be vagy cserélnek korszerűbbre, biztosítják a tankönyvek és tananyagok elektronikus hozzáférését, és fejlesztik a digitális írástudást. Ezzel megállíthatják a digitális leszakadást, ami az oktatáspolitika egyik kiemelt célja. A szervezet közleménye szerint március 31-ig minden érintett intézménybe eljut a több mint 69 ezer informatikai eszköz.
A tervek szerint idén már a kincstári kártyával vásárolhatják meg az iskolaigazgatók azokat az eszközöket, amelyek nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá. A szakképzés átalakítása miatt július elsejével 54 gyógypedagógiai intézmény esetében a speciális szakiskolai feladatellátás átkerül a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz a Kliktől. Folytatódik a tankönyvreform is, tovább bővül az ingyen könyvre jogosultak köre. A korai iskolaelhagyás csökkentését elősegítő programok és fejlesztések is folytatódnak, amelyben az OH-hoz tartozó pedagógiai oktatási központok nyújtanak segítséget az iskoláknak. A jelenlegi 11,4 százalékot a kormány 10 százalék alá akarja csökkenteni.
Várhatóan folytatódnak majd az egyeztetések a 9 évfolyamos iskola ügyében is. Tovább bővül az Okosportálról elérhető digitális anyagok száma, amelyek a szülőknek, a diákoknak és a tanároknak egyaránt segítséget nyújt. A pedagógusok szakszervezetei a fejlesztések ellenére december elején felemelték a szavukat egyes késve kifizetett bérelemek miatt, januárra pedig tiltakozó akciókat is kilátásba helyeztek.