Megtévesztő és szakmailag elhibázott a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete elemzése a tankönyvpiacról – állítja az Oktatási Hivatal.
Szerintük az egyesület – a funkciójánál fogva – a magánkiadók piaci érdekeinek képviselője. Az általuk alkalmazott egyetlen szempontot, az eladott tankönyvek példányszámát figyelembe vevő „átlagos példányszám” megtévesztő és félrevezető mutató, a tankönyvpiacra és a tanítás eredményességére vonatkozó elemzésekben eddig sem használt és a jövőben sem alkalmazandó mérőszám, ugyanis nem jelenít meg, illetve súlyoz kellőképpen olyan kulcsfontosságú tényezőket, mint a kis óraszámban tanított tantárgyak.
A téves számításmód rávilágít, miért szükséges az állami tankönyvellátás megszervezése: a piaci kiadóknak a magas példányszámban eladható kiadványok a fontosak – áll a hivatal közleményében.
Mint írták, a tartós tankönyvek rendszere is értelmezhetetlenné teszi a megrendelt és eladott tankönyvek számának évek szerinti összehasonlítását, hiszen egy tankönyv várhatóan folyamatosan használatban lesz anélkül, hogy újabb és újabb szülőknek jelentene anyagi terhet.
A hivatal közölte, a tankönyvek esetében mindig is szükség volt külön állami engedélyeztetési folyamatra. A 2018-ban állami kiadásban megjelenő tankönyvekből több mint nyolc és fél milliót rendeltek az iskolák, s ebből mintegy 2,2 millió új generációs kiadvány volt. A magáncégek piaci csatározása, az iskolák tankönyvrendelése esetében korábban jellemző kiadói versengés, a gyakori tankönyvváltások helyett előremutató a diákok jobblétét, az eredményesebb, élményszerűbb oktatást és a szülők kisebb anyagi teherviselését előtérbe helyezni.
Az állami tankönyvkiadás kapcsán a fejlesztések folyamatosak és jól tervezhetők. A családoknak összességében mintegy 6 milliárd forint megtakarítást jelentenek az intézkedések. A beiskolázás és az iskolai tankönyvellátás ma már mindenkinek gördülékenyebb a 2010 előtti időszakhoz képest – tudatta a hivatal.
