A mai napig kivívja a világ elismerését az 1956-os forradalom és szabadságharc, mert olyan történelmi esemény, amely felmutatta egy kis nép egységét, hazaszeretetét – mondta Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa a Corvin moziban tartott tegnapi megemlékezésen. Az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége által szervezett fővárosi ünnepségen a kormánybiztos úgy fogalmazott, 1956 azt jelenti, szabadság mindenekfelett, akár az élet felett is, a büszke örökség pedig velünk marad örökké.
Sántha Gábor, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének elnöke szerint most is és a jövőben is tennünk kell azért, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc örök és fénylő példa maradjon.
Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke arról beszélt, hogy egy nemrég megjelent hír szerint a legnépszerűbb, legismertebb történelmi személyiségek listáján az első három között szerepel Kádár János, és megítélése egyre javul. – Pedig a magyaroknak olyan államférfiakra kellene emlékezniük, mint Hunyadi Mátyás vagy Szent László – fűzte hozzá.
Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke azt mondta: nem vagyunk bűnös nemzet, nem vagyunk utolsó csatlós, még ha ezt 45 éven keresztül is sulykolták, és egyesek ma is próbálják. Szerinte a magyarság szabadságszeretetére a legjobb példa, hogy a török hódoltság óta nem volt olyan évszázad, amikor ne lobbant volna fel bennünk a szabadságvágy.
Az ünnepségen átadták az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének kitüntetéseit. Elismerést vehetett át mások mellett Boross Péter, Schmidt Mária, Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet vezérigazgatója és Vaszily Miklós, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója.
A megemlékezés emléktábla-avatással és koszorúzással zárult.
Mindszenty a szabadságharc szimbolikus alakja
Mindszenty József történelmi szerepvállalása csak a hitén keresztül érthető meg – mondta tegnap Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek az MTI-nek. Erdő Péter az egykori bíboros ’56-os szerepéről szólva úgy fogalmazott: a hercegprímás szimbolikus alakja volt forradalomnak. Nevét felfestették a budapesti villamosokra, az emberek várták, hogy megszólaljon a rádióban.