A megemlékezések a fővárosi Olimpia parkban Kovács Béla, a Független Kisgazdapárt néhai főtitkára szobránál kezdődtek a kommunizmus áldozatainak emléknapján. Turi-Kovács Béla fideszes országgyűlési képviselő beszédében kiemelte: ha a magyar emberek szilárd, erős egységet tudnak felmutatni, és az itt élők megtalálják a közös hangot, akkor Magyarország erős, gyarapodó országgá tud válni. Később Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára emlékezett a szobornál, majd megnyitotta a parkban a Kommunista bűnlajstrom című szabadtéri kiállítást.
Áder János államfő délután Békéssámsonban tekintette meg az egykori helyi antikommunista ellenállócsoport történetéről szóló kiállítást a Szabadság Házában. A köztársasági elnök esti ünnepi beszédében kiemelte: az, hogy ma szabadságban, függetlenségben, demokráciában élhetünk, nem a rendszerváltoztatást előkészítő politikusoknak, hanem nemzetünk megannyi kevéssé ismert hősének köszönhető. Az államfő arra a húsz békéssámsoni fiatalra utalt, akik Annus István vezetésével 1951-ben úgy döntöttek, hogy Magyar Ellenállási Mozgalom néven titkos szervezetet alapítanak a kommunizmus elleni harc jegyében, és akiket megtorlásul összesen 186 év börtönbüntetéssel sújtottak. A rendezvény az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév nyitóeseménye is volt.
Kövér László házelnök az Országházban avatott emléktáblát a Tanácsköztársaság idején az épületben meggyilkolt Incseli Szőts Andrásnak és mártírtársainak. Az Országgyűlés elnöke kijelentette: az 1919-es kommunista terrorista, Korvin Ottó nevét ma is 46 utca viseli Magyarországon. A kommunista, gyilkos, filozófus Lukács Györgynek köztéri szobra van, neve ott szerepel a Magyar Tudományos Akadémia tagjai között. A kommunista terror másik ideológusa, Szabó Ervin nevét pedig a fővárosi könyvtár viseli – tette hozzá.
Tarlós István főpolgármester a fővárosi III. kerületben, a Katinyi mártírok parkjában mondott beszédet. – A most felnövekvő nemzedéket is emlékeztetni kell a történelem sötét időszakaira, hogy „soha többé ne érvényesülhessen a gyilkos kommunista diktatúra, bármilyen elnevezés köpönyege alatt is próbáljon visszatérni – mondta a főpolgármester.
– Kötelességünk tisztán, világosan, határozottan és egyértelműen szólni, nem félni a különböző rágalmaktól, ki kell mondani az igazságot, ezzel szolgálva a nemzet lelki épülését és újjáépülését – jelentette ki Boross Péter volt miniszterelnök a Veritas Történetkutató Intézet a Kárpát-medencei tragédiáink 1944–1953 – magyarok és magyarországi németek szovjet hadifogságban, kényszermunkán és a gulágon című kétnapos konferenciájának megnyitóján, Budapesten.
Lista a diktatúra működtetőiről
Félezer olyan kommunista vezető életútját tartalmazó adatbázist tett elérhetővé tegnaptól a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB), akik részt vettek az 1956-os forradalom elfojtásában, az azt követő megtorlásban, és működtetői voltak a diktatúrának. Földváryné Kiss Réka elnök a honlap elindítása kapcsán elmondta, hogy egy nagyszabású kutatómunka első eredményeit hozták nyilvánosságra, amelyet folyamatosan bővítenek majd. A NEB elnöke szerint a legnagyobb újdonság, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára segítségével elkészítették az állambiztonsági vezetők pályaképét, valamint azon vizsgálótisztek életútjának feltérképezését is megkezdték, akik ügyei halálos ítélettel zárultak. A listán szereplők nagy része már elhunyt, de ott van köztük a 95 éves, a forradalom utáni megtorlásban való részvételért és a kommunista bűnök tagadásáért első fokon felfüggesztett börtönre ítélt volt belügyminiszter, Biszku Béla is. A dokumentumok a http://www.neb.hu/hu/kommunista-hatalombirtokosok-1956 címen olvashatók.