A kormánypárti politikus, az indítvány egyik előterjesztője a javaslat szerdai parlamenti vitája utáni sajtótájékoztatóján jelezte, a mostani már a sokadik lépés a diákszövetkezetek megerősítése érdekében.
Két éve döntöttek a fordított áfa bevezetéséről a rendszerben, tavaly elősegítették a passzív hallgatói jogviszonnyal rendelkező diákok szövetkezeti munkavégzését, és bevezették a minimális szolgáltatási díjat. Emellett a közelmúltban elfogadták azt a javaslatot, amely a diákszövetkezetek keretében végzett szakmai gyakorlatot tette lehetővé – sorolta az intézkedéseket.
A parlamentben most megvitatott rendszerszintű átalakítási javaslat pedig „helyére teszi” a diákszövetkezeti munkát. Eddig ugyanis a munka törvénykönyve szabályozta, ezentúl azonban a szövetkezeti törvény rendelkezhet erről a jogviszonyról – ismertette Szatmáry Kristóf, hangsúlyozva, hogy megőrzik az Európai Unióban atipikus foglalkoztatási formának számító magyar diákszövetkezetek rugalmasságát.
Szerinte az iskolaszövetkezeteknek is köszönhető, hogy Magyarországon nincs olyan kifejezett probléma a fiatalok munkába állásával, mint sok más európai országban.
Az EU azonban nem segíti ezt az atipikus foglalkoztatást, sőt próbálja ellehetetleníteni a diákszövetkezeteket, ezért meg kell védeni őket. Erre tesz kísérletet a Ház előtt fekvő törvénymódosítás is – mondta a Fidesz politikusa.
A sajtótájékoztatón részt vett Kott Zoltán, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Diákész) alelnöke, aki üdvözölte az eddigi jogszabály-módosításokat, ahogyan a most tervezett törvényi változtatást is.
Kiemelte, hogy akik diákként dolgoztak, azok sokkal nagyobb eséllyel helyezkednek el később.