– Nem demokrata az, aki Fidel Castróra és rendszerére nosztalgiával emlékszik. A kubai diktátor óriási kegyetlenségeket követett el – mondta napirend előtt a képviselőként felszólaló Rétvári Bence. Az Emmi államtitkára a DK-s Gréczy Zsoltot és a szocialista Horváth Csabát említve hangsúlyozta: demokrata politikus diktátort nem éltethet. Szerinte az a politikus, aki Magyarországon nyilatkozik így, még inkább el kell, hogy gondolkodjon, hiszen senki nem mondhatja, nincs tudása arról, mit jelent kommunista diktatúrában élni.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára válaszában hangsúlyozta: nehéz számokkal leírni az emberi szenvedést, de a Castro-rendszer közel százezer ember haláláért felel. – Che Guevara nem menő, Fidel Castro nem hős, hanem egy vérben tocsogó diktátor – fogalmazott Dömötör Csaba. Mint mondta, az elmúlt hetekben nem tudták, miért menekült az MSZP 1956 emléke elől, de úgy látszik, a baloldal teljesen mást gondol a diktatúrákról és azok rémtetteiről.
Czomba Sándor a múlt heti bérmegállapodás jelentőségét méltatta. Mint a fideszes politikus mondta, a bérek emelése fontos és szükséges, de nem elégséges feltétele a munkaerőhiány kezelésének. – Demográfiai és szakképzési problémák is felmerülnek – mutatott rá.
Cseresnyés Péter munkaerőpiaci államtitkár válaszában hangsúlyozta, hogy a kormány nagyon pozitívan értékeli a megállapodást, amely nem a szokásos év végi béregyezség. Az ugyanis nem csupán a minimálbér és a garantált bérminimum kiemelt mértékű növeléséről szól, hanem a végrehajtás megkönnyítése érdekében a munkáltatókat terhelő adók jelentős csökkentéséről is – fejtette ki.
A jobbikos Mirkóczki Ádám arról beszélt: Tarsoly Csaba, a Quaestor korábbi vezetője egy lapinterjúban elmondta, hogy a külügy hozta össze Ghaith Pharaon szaúdi üzletemberrel, akit a világ egyre több országában köröznek. Szerinte nemcsak ebben az ügyben keveredtek hazugságba a kormánypárti politikusok, hanem a letelepedési kötvényekkel kapcsolatban is. – Ha van pénzük, akkor jöhetnek a bevándorlók – jelentette ki.
Dömötör Csaba válaszában úgy értékelt, hogy a Jobbik még mindig keresi magát, próbálja jóvá tenni az elmúlt hetek baklövéseit, arra keresnek kifogást, miért nem támogatták az alaptörvény módosítását. Szerinte a Jobbik figyelmen kívül hagyta a népszavazás eredményét, helyette színvonaltalan zsarolgatásba kezdett, és ezzel a brüsszeli bevándorláspolitika oldalára állt, „egy bandába került” Gyurcsány Ferenccel.
Az azonnali kérdések órájában a szocialista Bárándy Gergely arra várt választ a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökétől: fizetett-e lakbért Patai Mihálynak, az Unicredit vezérigazgatójának azért, mert a lakásában lakott, vagy más módon kompenzálta őt. Bárándy megjegyezte, hogy információi szerint Matolcsy György balatonakarattyai háza nem lakott. A jegybankelnök úgy felelt: tények nem szerepeltek a felszólalásban, a feltett kérdésekre pedig már korábban válaszolt a parlamentben, de a szintén szocialista Szakács Lászlónak is, aki huszonhétszer írta meg kérdéseit az MNB-nek.
– Egy megszűnt újság valótlan információjára építve bombáz engem és másokat különböző vélt, hamis állításokkal – szögezte le Matolcsy György. Közölte, az, hogy mikor lakik az állandó lakhelyén, végképp nem tartozik a kérdezőre, ahogy az sem, mikor milyen helyen tartózkodik az állandó lakcímén kívül. Szerinte Bárándy személyes bosszúhadjáratot folytat ellene, „magánügyet intéz közidőben”, mert perben állnak egymással.