A diabétesz nem betegség, hanem feltételekhez kötött állapot – fogalmazott Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a szerdai budapesti eseményen.
Szerinte akár 1-es, akár 2-es típusú diabéteszről van szó, nagyon fontos a család támogatása, és az is, hogy az érintettek megértő közegre találjanak a köznevelésben is. A felnőttkori cukorbetegséggel összefüggésben megjegyezte: rendkívül fontos szerepe van a megelőzésnek. Ezt a célt szolgálja, hogy az iskolákból száműzték az egészségtelen ételeket, és minden nap mozognak a gyermekek.
A diabétesz világnapot minden évben november 14-én tartjuk. Ezen a napon született Frederick Banting, akinek Charles Besttel közös gondolata vezetett az inzulin 1922-es felfedezéséhez. Diabétesz világnapot első alkalommal 1991-ben szervezett a Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO), látva a cukorbetegség világszerte növekvő terjedését.
Egy 2016-os kutatás szerint több mint hetven százalékkal nőtt a cukorbetegek száma Magyarországon, évente 772–800 ezer beteg váltott ki vércukorszint-csökkentő gyógyszert, ám a valós betegségcsoport becslések szerint félmillióval nagyobb, csak még nem tudnak róla, e népbetegségben tehát szinte minden magyar család érintett – tette hozzá Kempler Péter professzor, a Magyar Diabétesz Társaság elnöke.
Elmondás szerint naponta tíz cukorbetegnek kell levágni a lábát, évente ezer megvakul, a leggyakoribb szövődmény pedig a stroke és az infarktus. Ráadásul nagyon sok esetben akkor derül ki a cukorbetegség, amikor a társult betegséggel kerül kórházba az érintett. Úgy vélte: a vércukormérés hozzájárulhat a szövődmények megelőzéséhez, ezért a társaság azt szeretné elérni, hogy a napi egyszeri inzulinkezelésben részesülők kéthavonta, a bármilyen kezelésben részesülők háromhavonta ingyen kapjanak egy doboz tesztcsíkot.
Füzesi Brigitta, a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetségének (CEOSZ) elnöke ezért is üdvözölte, hogy idén a nemzetközi diabétesz világnap a család és diabétesz kapcsolatára fókuszál. Kijelentette: járványszerűen terjedő megbetegedésről van szó. Elemzésük alapján a felnőtt lakosság 14 százaléka tudja magáról, hogy érintett a cukorbetegségben. Kiemelte, hogy a betegség kontrollálásához elengedhetetlen életmódváltást még mindig sokan nem veszik elég komolyan.
Mindössze négyből egy cukorbeteg mozog rendszeresen, és csak alig több mint a felük (55 százalékuk) méri legalább napi rendszerességgel a vércukorszintjét, további 27 százalékuk viszont csupán hetente ellenőrzi, holott szakértők szerint az inzulinnal kezelt betegek esetében napi többször, akár négyszer-hatszor is javasolt. Szomorú adat, hogy a megkérdezettek hét százaléka egyáltalán nem változtatott korábbi életmódján, miután megtudta, hogy cukorbeteg.
A CEOSZ kutatása kitért arra, hogy a betegek honnan szoktak információt szerezni, ha valamilyen kérdésük merül fel a cukorbetegükkel kapcsolatban. Az eredmények szerint a válaszadók elsősorban diabetológushoz (hat százalék) vagy háziorvoshoz (58 százalék) szoktak fordulni, ha szeretnének választ kapni kérdéseikre. A kezelésben közvetlenül szerepet játszó egészségügyi szakemberek után viszont a legtöbben online forrásokra támaszkodnak, amelyek egy része alaposan félretájékozhatja az érintetteket.
Bayer Gábor, a sajtórendezvénynek helyet adó, a CEOSZ kutatását támogató 77 Elektronika Kft. fejlesztési igazgatója elmondta: számtalan világszínvonalú fejlesztésen dolgoznak. Van beszélő vércukorszintmérőjük, mobiltelefonnal kommunikáló eszközük, és a távfelügyeleti orvosi rendszer kiépítése is napirenden van.
Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott kedden napirend előtti felszólalásában jelezte, Magyarország kormánya kiemelt figyelmet fordít a cukorbetegekre, és komoly szövetségesnek tekinti a cukorbetegeket képviselő szervezeteket. Mint ismert: 2017-től az inzulinpumpára 98 százalékos támogatás jár az 1-es típusban érintett diabéteszeseknek.