Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) javaslatára 2013-ban vezettek be részleges tilalmat egyes olyan növényvédő szerek esetében, amelyeket a méhek számára vonzó termények, így a repce, a kukorica és a napraforgó megóvására szolgálnak. A nemrég meghozott döntés ezt a korábbi tilalmat terjeszti ki minden szabadföldi felhasználásra, így a tiltott kártevő elleni szereket a jövőben kizárólag üvegházakban alkalmazhatják a gazdák.
– Nemcsak a virágos terményeket érinti a korlátozás, hanem azokat a növényeket is, amelyeknek a vetőmagját ezzel a szerrel kezelték; ezek is csak üvegházakban termeszthetők tovább – magyarázta Erdős Norbert európai parlamenti képviselő. A politikus emlékeztetett: mivel a tilalom jelentősen szűkíti a gazdák lehetőségeit, Dánia, Csehország és Románia mellett a magyar kormány is nemmel szavazott a szigorításról, további nyolc ország pedig tartózkodott a voksoláskor.
– Az érdekelt felek nagy része vegyesen ítéli meg a javasolt tilalmat, a korlátozás ugyanis olyan növénykultúrákra – például a cukorrépával beültetett területekre – is kiterjed, amelyeket a méhek nem látogatnak tömegesen. – Az Európai Bizottság 2013-as részleges tilalma jól látható károkat okozott.
Az érintett növényvédő szerek kiesése miatt öt év alatt tízszázalékos csökkenés volt tapasztalható az olajos magvú növények – mint a napraforgó vagy a repce – termésátlagában, de a kukorica termesztését is hátrányosan érintette a felfüggesztés. A tiltott szerek kiváltása pedig jelentős többletköltséget okoz a gazdáknak – részletezte Erdős Norbert.
A repcét sem lehet a jövőben három, eddig használt készítménnyel kezelni
Fotós: Havran Zoltán
Bár hazánk nemmel szavazott, szó sincs arról, hogy ne támogatná a méhészeket vagy a környezetbarát megoldásokat, hiszen az Európai Parlament nemrégiben fogadta el a jelentős szigorításokat tartalmazó úgynevezett mézjelentést, amelyet a fideszes politikus készített elő.
– A magyar méhészekkel együtt már jó ideje vártam az uniós hatóság megfelelően alátámasztott álláspontjára, ám a növényvédő szerek méhekre gyakorolt hatásának értékelésére vonatkozó EFSA-útmutatója még mindig nincs kész, és a pontos jogi helyzete sem tisztázott, így még ma is sokan vitatják az érvényességét – fogalmazott az EP-képviselő.
A tilalom egyértelműen jó hír a magyar méhészeknek, hiszen a méheik pusztulásának egyik fő oka megszűnt. Ez azonban csak egy a sok közül. – A varroa atka, az ázsiai lódarázs, a hirtelen kialakuló pusztító viharok, a méhlegelők csökkenése, vagy más növényvédő szerek továbbra is hozzájárulnak a méhállomány csökkenéséhez Magyarországon és az EU más országaiban is. Bízom benne, hogy az Európai Bizottság a felsorolt negatív tényezők elleni fellépésében is legalább annyira határozott és kemény lesz, mint ahogyan a három neonikotinoid-hatóanyag esetében – jelentette ki a képviselő.
A tiltás miatt a növényvédő szer feketekereskedelme is fellendülhet Európában, miközben a betiltott termékek helyett a gyártóknak a lehető leggyorsabban új, hatékony és méhbarát hatóanyagokat kellene kifejleszteniük. – Nem véletlen, hogy az úgynevezett mézjelentés tárgyalásakor is többször felhívtam a figyelmet arra, hogy a kivont hatóanyagokat minél előbbi helyettesíteni kell, s most a növényvédőszer-gyártókon a sor, hogy mielőbb fejlesszenek ki új hatóanyagokat, még akkor is, ha tudjuk, hogy ez sok időt, valamint szigorú engedélyezési eljárásokat igényel – összegezte a politikus.
