Fejes Péter ügyész azt mondta: üzemeltetési és belső ellenőrzési hiányosságok miatt is felelősek a cég vezetői és társaik. Álláspontja szerint az elsődleges felelősség az üzemeltetőt terheli, bár az átszakadt X. számú kazetta esetében kivitelezési és tervezési hiányosságok is voltak. Az ügyészség ezt személyre szabottan, kétséget kizáróan nem tudja bizonyítani, ezért nem emelt vádat. Felróható a vádlottaknál azonban az is, hogy nem avatkoztak be a katasztrófához vezető folyamatba és nem akadályozták meg annak bekövetkeztét – mondta Fejes Péter. Az ügyész közölte: álláspontjuk szerint a törvényszék a közveszély kialakulásának napját tévesen tette 1998. december 23-ára. Ez a tény pedig másodfokon lehetővé teszi a vádlottak felelősségre vonását.
A törvényszék ezzel szemben továbbra is azt állítja, sem a vádlottakat, sem másokat nem vonhattak felelősségre a vörösiszapperben. – A bíróság azért nem nevezett meg a vörösiszapperben más, konkrét felelőst, mert „egy büntetőügyben a bíróság csak és kizárólag azoknak a büntetőjogi felelősségéről dönthet, akikkel szemben az ügyész vádat emel, más büntetőjogi felelősségét nem állapíthatja meg” – közölte tegnap a Veszprémi Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetője a felmentő ítélettel összefüggésben. Varga Gábor szerint más felelősök megnevezése külön eljárásban történhet meg. Az elsőfokú ítélet pedig nem szólt másról, mint arról, hogy az a tizenöt ember, akit az ügyészség megvádolt, nem tehető felelőssé a katasztrófa előidézéséért, a következmények elhárításáért vagy az elhárítás akadályozásáért. A bíróság több pontban megállapította, hogy kötelezettségszegés, illetve mulasztás terheli a Mal Zrt. vezetőit – ismerte el Varga Gábor. Ezek a tettek azonban szerinte „nem álltak ok-okozati összefüggésben a katasztrófával”, vagy a vádlottaktól egyébként „nem volt elvárható az a körültekintés, amit most, a történtek ismeretében várunk el tőlük”.
Mint ismert, a Veszprémi Törvényszék csütörtökön elsőfokú ítéletének indoklásában többek között az szerepel: a 2010. október 4-én bekövetkezett, tíz ember életét követelő iszapömlés fő oka „altalaj eredetű stabilitásvesztés” volt, ami miatt a töltés tönkrement.
Más véleményen vannak erről a környezetvédő szakemberek. – Szomorúan vettük tudomásul, hogy továbbra sincsenek felelősei a katasztrófának – értékelt Simon Gergő, a Greenpeace vegyészmérnök szakembere. Szerinte egyértelmű, hogy emberi mulasztások okozták a tragédiát. A Mal Zrt., illetve a tevékenységét engedélyező és felügyelő hatóságok számos esetben hibáztak, vagy nem engedélyeztek és ellenőriztek megfelelően.
A vádhatóság fellebbezése nyomán a tárgyalás a Győri Ítélőtáblán folytatódik.
