Az internet egyre nagyobb térhódításakor, a 2000-es években ütötte fel először a fejét az internetes csalás fogalma, amikor a sokszorosára emelkedett az úgynevezett vaterázós bűncselekmények száma.
– Ez egy klasszikus csalás, amikor valaki az online térben árul valamit, de a pénzért végül nem ad semmit. A mai napig ezek képezik a számítógépes bűnözés legnagyobb részét, de gyakori a rágalmazás és a becsületsértés is – fogalmazott lapunknak Somogyi Zoltán, a Győri Törvényszék büntetőkollégiumának vezetője és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) munkacsoportjának szakmai vezetője.
A bíróságoknak lépniük kellett, hiszen a technika fejlődésével a bűnözői módszerek is folyamatosan változnak. – Egyre több olyan eset van, amikor a bűncselekmény a virtuális térben történik. Be kellett látnunk, hogy a bírói karból nem mindenki van tisztában ezekkel a fogalmakkal és informatikai kihívásokkal, ezért létrehoztunk egy olyan hálózatot, amelyben a bírák mellett informatikusok is helyet kaptak. A hatvan főből álló csapatba minden ítélőtábla és törvényszék delegált szakértőket. A szervezet célja, hogy felkészülten álljunk a kibertér kihívásai elé – részletezte a szakmai vezető.
A bírák nincsenek könnyű helyzetben, hiszen, amíg egy „átlagos” bűnelkövetéskor kézzel fogható bizonyítékok vannak, itt sokszor egy virtuális felhőben bújnak meg a bűnjelek.
– Meg kell érteni, hogy egyáltalán mit jelent az internetes bűnözés, meg kell érteni egy újfajta gondolkodást, a bűnözők motivációját és azt, hogy milyen módszereket használnak. A hagyományos nyomozati eljárások ugyanis itt nem működnek, hiszen digitális bizonyítékokról, e-mailekről van szó, amelyek tartalmát a hekkerek képesek megváltoztatni. De olyan is előfordul, hogy az elkövető feltöri a nyomozó hatóságok levelezőrendszerét és ezáltal kerül lépéselőnybe – sorolta a bíró.
Óriási kihívást jelent a láthatatlan böngészőkön keresztüli bűncselekmények üldözése is. A feketeböngészőkön kizárólag illegális tartalmakat találunk, így ez a felület az ember- és drogkereskedők, valamint a pedofilok kedvelt terepe. A szakmai vezető szerint az internetes zaklatás is egyre gyakoribb a bírósági ügyek listáján.
A főképp tinédzserek körében előforduló jelenség lényege, hogy valakire rászállnak a diáktársai és kiközösítik, folyamatosan üzenetekkel bombázzák, lelki terror alatt tartják és megfélemlítik. Somogyi Zoltán szerint ez a helyzet akár öngyilkossághoz is vezethet, így a legjobb védekezés a megelőzés.
– A szülőknek azt javasolom, hogy néha nézzenek bele a gyermekük telefonjába és beszélgetéseibe, mert a fiatalok sokszor nem merik elmondani, hogy zaklatják őket – hangsúlyozta a szakember.