A sürgősségi ellátás fejlesztése több infrastrukturális fejlesztést is támogató uniós felhívás keretében, jellemzően választható tevékenységként jelent meg az előző fejlesztési ciklusban, de volt olyan pályázat is, amely új sürgősségi osztály kialakítására, meglévő fejlesztésére biztosított támogatást. A cél – mint azt az Emberi Erőforrások Minisztériumánál (Emmi) lapunknak elmondták – minden esetben a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, a folyamatos ellátást biztosító sürgősségi osztályok kialakítása, illetve a szolgáltatások és a munkafeltételek minőségének javítása volt.
Ennek érdekében a kórházak az elnyert támogatásokból korszerűsíthették meglévő épületeiket, vagy akár újat is építhettek, helikopter-leszállóhelyet alakíthattak ki, eszközöket, műszereket vásárolhattak vagy integrált diszpécserszolgálatot hozhattak létre. Az említett felhívás részeként az Emmi tájékoztatása szerint 26 konvergenciarégiós kórház összesen nagyságrendileg 13 milliárd forint támogatást nyert el.
A megkezdett átfogó strukturális változások folytatása érdekében sürgősségi ellátást célzó fejlesztések a 2014–2020-as uniós fejlesztési ciklusban tervezett ágazati fejlesztések között is szerepelnek – tudtuk meg. Ezen belül egy önálló, 14 milliárd forintos keretösszegű konstrukció kifejezetten a gyermeksürgősségi, illetve -baleseti ellátás fejlesztését szolgálja. A projektre a Heim Pál Gyermekkórházzal, a Debreceni, a Pécsi, valamint a Szegedi Tudományegyetemmel, illetve a győri és a miskolci kórházakkal konzorcium alakult az Állami Egészségügyi Ellátóközpont (ÁEEK) vezetésével.
A kiemelt projekt részeként a Heim Pál Gyermekkórházban egy országos, legmagasabb progresszivitási szintű gyermekbaleseti és gyermeksürgősségi ellátóközpont jön létre, az öt vidéki helyszínen pedig alcentrumokat, gyermekbaleseti és gyermeksürgősségi osztályokat alakítanak ki. Az ezzel párhuzamosan zajló szakmai-módszertani fejlesztéssel együtt pedig egy egységes szakmai elvekre épülő, kiemelten magas szintű országos gyermekgyógyászati baleseti és sürgősségi ellátóhálózatot hoznak létre – emelték ki az Emminél.
A kormány fontos célként tűzte ki azt is, hogy az elmúlt évek jelentős vidéki fejlesztéseihez hasonlóan – amelyekből az uniós támogatások logikája miatt a központi régió kényszerűen kimaradt – a fővárosi és Pest megyében élők egészségügyi szakellátását is érdemben javítja. „Az elmúlt években több mint 500 milliárd forintos fejlesztést hajtottunk végre a konvergenciarégiókban, most a fővárosi és a Pest megyei ellátórendszer következik” – fogalmaztak a tárcánál.
A kormány 2017 és 2026 között várhatóan 700 milliárdos fejlesztést valósít meg a fővárosban és a Közép-Magyarország régióban. Ennek során három centrumkórház jön létre Budapesten, és további összesen 25 társkórházban, illetve első körben hét önálló szakrendelőben valósul meg fejlesztés. A fővárosi egészségügyi ellátási rendszer átalakítása során fontos cél, hogy komplex, sokszakmás, sürgősségi ellátásra is alkalmas centrumok jöjjenek létre, amelyek lehetőség szerint egy telephelyen működnek az év minden napján, minden szakmában. A fejlesztés során kiemelt szempont a sürgősségi esetek hatékonyabb ellátása.
Tizennégymilliárd forintot szán a kormány kiskorúak gyógyítására
Az Emminél emlékeztettek: a kormány már korábban is hozott olyan döntést, amely a Budapesten és az agglomerációban élők sürgősségi ellátásának javítását szolgálta: ilyen volt a fővárosi akut sebészeti ügyeleti rendszer átalakítása. A döntés, hogy a vidéki kórházakhoz hasonlóan minden sebészeti osztálynak folyamatos ellátást kell biztosítania, 2015 októberében született meg. Az általános és a hasi sebészeti ügyeleti rendszer 2016. április 1-jétől alakult át úgy, hogy a betegek Budapesten nemcsak néhány, naponta változó, előre kijelölt kórházban, hanem valamennyi, sebészeti ellátásra alkalmas intézményben, a nap 24 órájában megkapják a szükséges ellátást.
Az új ügyeleti rendszernek köszönhetően a betegek számára sokkal biztonságosabbá, jobban átláthatóvá és megbízhatóbbá vált a budapesti sebészeti ügyeleti ellátás, úgy, hogy a kórházak terhei sem növekedtek jelentős mértékben, összességében tehát hatékonyabbá vált a rendszer – hangsúlyozták a szaktárcánál.
Elsőbbség az azonnali beavatkozást igénylőknek
A sürgősségi osztályok feladata a valóban sürgős, azonnali beavatkozást igénylő esetek ellátása – hangsúlyozta az Emmi, megerősítve ezzel a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság elnökének véleményét. Bognár Zsolt alig egy hónappal ezelőtt a lapunknak adott interjúban azt mondta: becsléseik szerint ma Magyarországon a sürgősségi osztályokra érkező esetek 35-40 százaléka nem tartozna hozzájuk, de kénytelenek ellátni, mivel senkit sem küldhetnek el. Emiatt viszont az osztályok a végletekig leterheltek, a személyzet és a betegek egyaránt frusztráltak, idegesek. A szakember akkor, az Emmi pedig most kiemelte: a páciensek érdekében Magyarországon a sürgősségi osztályokon úgynevezett triázs-rendszer működik, ami azt jelenti, hogy a behívás nem érkezési sorrendben, hanem előzetes „osztályozóvizsgálat” után történik, azt a beteg állapota határozza meg. Azok az esetek, amelyek azonnali ellátást igényelnek, minden esetben prioritást élveznek. Mindez a nemzetközi irányelvekkel egyezik, és a hazaihoz hasonló rendszerben működő külföldi sürgősségi osztályokon is így van.
