Lazítana az önvédelmi fegyverek tartásának szabályain az irányítása alatt álló rendvédelmi szerveknél a Belügyminisztérium (BM). Egy lapunk birtokába került belső körlevélből – amelyet Tasnádi László rendészeti államtitkár jegyez – kiderül, hogy jelenleg felmérik a rendvédelmi szervek igényeit. A minisztérium arra kíváncsi, hogy a vezetők szerint milyen munkakörökben lenne indokolt önvédelmi fegyver viselése akár munkaidőn kívül is. A levélből az derül ki, hogy a jövőben viselhetne önvédelmi fegyvert a „rendvédelmi szervek szenzitív munkaköreit betöltő, illetőleg hivatásos személyi állománya”.
A rendvédelmi vezetőktől most azonkívül, hogy foglaljanak állást a kérdésben, azt kérik, részletesen indokolják meg, hogy kiknek engedélyeznék az önvédelmi fegyverek tartását munkaidőn túl is. A javaslatokat legkésőbb ma délutánig várja a minisztérium.
A levél azért is érdekes, mert a Belügyminisztérium eddig nem támogatta a hasonló elképzeléseket, sőt szigorúan szabályozta az önvédelmi fegyverek tartását. Erre egyébként az államtitkár is utal, amikor azt írja, hogy „az önvédelmi célú lőfegyvertartás hatósági engedélyezését megkönnyítő szabályozás megalkotását célzó kezdeményezéseket tárcánk ezidáig egyetlen alkalommal sem támogatta”. Helyette azt szerették volna, ha kiterjesztik a szolgálati fegyverek szolgálaton kívüli használatát.

Az enyhítést a lehető legszűkebb körre korlátoznák
A dokumentumot megkapta Csóti András, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, Bolcsik Zoltán, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója, Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója, Tóth Szabolcs, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ főigazgató-helyettese, Szabó Hedvig, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója, Gömbös Sándor, az Országos Rendőr-főkapitányság hivatalvezetője és Kiss Zoltán, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója.
Persze azért óvatosságra is int levelében az államtitkár. Tasnádi László szerint „a leggondosabb körültekintés mellett, valamint a lehető legszűkebb személyi körökre korlátozva” kell meghozni az új szabályozást.
Információink szerint a kérdés megosztja a rendvédelmi vezetőket is, így van köztük, aki támogatja a fegyvertartást, de olyan is, aki elutasítja. A Belügyminisztérium azonban most, úgy látszik, komolyan gondolja a lazítást. A levélben ugyanis az is szerepel: ha a testületek vezetőivel arra jutnak, hogy könnyítenek a szabályozáson, akkor a BM önálló kormányzati döntést kezdeményez a kérdésről.
Az egyik fegyveres szervezetnél dolgozó forrásunk szerint egyébként nem biztos, hogy a legjobbkor született az államtitkári levél. Ugyanis még mindenki emlékszik arra az esetre, amikor február elején egy rendőrnő megölte gyermekét, majd fejbe lőtte magát Budapesten, a XVIII. kerületben. Akkor a rendőrnő a szolgálati fegyverével követte el a gyilkosságot, amit a rendőrkapitányságról vitt magával.
Az esettel kapcsolatban korábban megkérdeztük a magyar rendőrség vezető pszichológusát. Szeles Erika azt mondta lapunknak, hogy az utóbbi években mindössze két-három alkalommal fordította maga ellen fegyverét rendőr, ez az állomány 40 ezres számának tükrében elenyésző a lakosság körében százezer főre jutó 21 öngyilkossággal szemben.