– Ez a nap az új magyar birtokpolitika nyitánya, amely átadja a múltnak a szocialista nagyüzemek korszakát. Történelmi pillanat, hogy a vidék népe a jövőben szabadon rendelkezhet létalapjával, a magyar földdel – mondta a földművelésügyi miniszter az Országgyűlésben, ahol az ellenzék kezdeményezésére politikai vitanapot tartottak az állami termőföldek értékesítéséről. Fazekas Sándor (képünkön) azon meggyőződésének adott hangot, hogy a magyar földműveseknek és az egész országnak az a legjobb, ha a gazdák nem bérlők, haszonbérlők, hanem tulajdonosok lesznek. A miniszter szerint a céljuk a kisbirtokok megerősítése a nagybirtokokkal szemben, illetve az, hogy megvédjék a magyar termőföldet a külföldiek terjeszkedésének veszélyétől.
A miniszter szerint az országnak az a legjobb, ha a gazdák földtulajdonosok lesznek – Fotó: Havran Zoltán
Fazekas Sándor a vitanap kapcsán tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy ellenzéki gazdaellenes liga alakult. Szerinte az ellenzék – függetlenül attól, hogy jobb- vagy baloldali – mindent elkövet azért, hogy „a magyar föld bárkié legyen, csak ne a magyar gazdáké”. Közölte: az állami földeket nyilvános árverésen a helyben lakó gazdáknak kell megvásárolniuk. Az árverések november közepén kezdődnek, 300 hektár lesz a maximum, amit vásárolni lehet, és az eladandó állami földterületek 80 százaléka 10 hektár alatti. Ez a garancia arra, hogy nagybirtok ne alakuljon ki – összegzett a miniszter, aki célként jelölte meg, hogy a helyben élő gazdák kiegészíthessék területeiket.
A parlamenti vitanapon Győrffy Balázs (Fidesz) arról beszélt, hogy az ellenzék a spekulánsoknak és a külföldieknek akarja átjátszani a termőföldvagyont, de a magyar föld azé kell legyen, aki megműveli. A politikus elemi érdeknek nevezte a kis és közepes családi gazdaságok megerősítését is, mert 2020 után az EU várhatóan kevesebb támogatást ad a gazdálkodóknak, nehezebb feltételek mellett. Csak a magyar termelők eredményes gazdálkodása garantálhatja, hogy a magyar termőföld hosszú távon is magyar tulajdonban maradjon – hangsúlyozta a képviselő.
Gőgös Zoltán, az MSZP vezérszónoka arról beszélt, hogy a kormány az elmúlt 25 év legnagyobb gazemberségére készül az állami szántóvagyon nagy részének elkótyavetyélésével. Szerinte a földeladás arról szól, hogy a kabinetnek szüksége van az abból várható több száz milliárdos bevételre.
– A föld legyen azoké a magyar gazdáké, akik megművelik – ismertette a KDNP álláspontját a párt vezérszónoka. Földi László szerint „a földrablók, padlássöprők logikáját követő baloldal visszaálmodná a tsz-ek és állami gazdaságok világát, közben pedig a külföldi nagytőkések kezére juttatná a magyar termőföldet”.
A Jobbik azt követelte a kormánytól, hogy álljon el az állami földek kiárusításától. A párt vezérszónoka, Magyar Zoltán érthetetlennek nevezte, hogy egy magát nemzetinek valló kabinet miért árulja el a hazai termőföld ügyét. Szerinte a földkérdés egyben nemzetbiztonsági kérdés is az élelmiszer-biztonság garantálása miatt. Az LMP-s Sallai R. Benedek úgy vélekedett, hogy az elmúlt 25 évben mindenki azt lopta, amit ért a politikai elitből, és most azt lopják el, ami megmaradt, a legfontosabb természeti erőforrás-tartalékot. A Demokratikus Koalíció szerint a Fidesz kiskirályok kezébe adja az állami földeket, és Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester a legnagyobb gazdálkodó lehet Magyarországon. Közleményében az Együtt és a PM is azt írta, hogy a kormányváltás után vissza fogja venni a törvénytelenül kiosztott földeket.
