Figyelmeztetni akarta a titkosszolgálat vezetője Molnár Gyula szocialista pártelnököt, az MSZP újbudai képviselőjelöltjét, mielőtt a XI. kerület polgármestereként egy 300 fő befogadására alkalmas, nagy méretű iszlám központ és minaret építését engedélyezte a Budaörsi út mentén.
Vélhetően a beruházás nemzetbiztonsági kockázataira akarták felhívni a városrész vezetőinek figyelmét, de a találkozó valamilyen okból nem jött létre. Hogy miért, azt a mai napig homály fedi. Az engedélyezés idején a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója az a Laborc Sándor volt, akit Szilvásy György volt szocialista titokminiszterrel együtt kémkedéssel gyanúsítottak meg, de tavaly jogerősen felmentettek a vádak alól.
Molnár Gyula MSZP-elnök és dél-budai képviselőjelölt polgármestersége idején a Jótékonysági Béke Alapítványnak engedélyezték, hogy iszlám központot és minaretet építhessenek a XI. kerületben. Az alapítvány meg is vette a Budaörsi út–Holdvilág utca–Bajmóci utca által határolt területet erre a célra az újbudai önkormányzattól.
Az NBH vélhetően arra kívánta figyelmeztetni Molnárékat, hogy az építtető Jótékonysági Béke Alapítvány vezetője, Saleh Taayser korábban a magyar elhárítás látókörébe került. Azzal gyanúsították meg, hogy terrorcselekményt akart megszervezni Mose Kacav volt izraeli államfő budapesti látogatása idején. A férfit le is tartóztatták, de később kiengedték, mert nem tudták rábizonyítani a vádakat.
Egy meg nem valósult épület látványterve
A híradások szerint a Jótékonysági Béke Alapítvány egyik alapítója, Elfaith Hassenein ráadásul az Al-Kaidával is kapcsolatot ápolt, és szoros szálak fűzték Oszama bin Ladenhez, valamint ahhoz az egyiptomi Sheik Omar Abdel Rahmanhoz, akit a New York-i World Trade Center ikertornyai ellen 1993-ban elkövetett első terrortámadás szellemi atyjaként tartanak számon.
Nem véletlen, hogy az engedélyezés után Kupper András helyi fideszes országgyűlési képviselő a nemzetbiztonsági miniszterhez fordult egy kérdéssel. Egy képviselő-testületi jegyzőkönyv tanúsága szerint Juhász Gábor, a Bajnai-kormány második polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztere közölte: megérti és jogosnak tartja a lakók panaszát.
A hivatalos válaszában arról is tájékoztatta Kuppert, hogy az NBH főigazgatója még a mecsetépítést támogató döntése előtt megbeszélést kezdeményezett az önkormányzat vezetőivel, de ez a találkozó nem jött létre. Arra azonban nem kapott választ, hogy végül miért nem sikerült egyeztetni a mecsetépítésről az elhárítás vezetőjével.
A mecset megépítését a lakók tiltakozása akadályozta meg (látványterv)
Kupper András lapunknak elmondta: az építkezést végül lakossági tiltakozásra sikerült megakadályozniuk. A beruházás ugyanis több szempontból aggályos volt. A nemzetbiztonsági kockázat mellett a beépítés is túlságosan megterhelte volna a környéket. A Budaörsi út egyébként is hatalmas forgalmat bonyolít le, nem lett volna szerencsés ezt tovább növelni. A lakók jelezték, az ott élő, arab származású lakosság elzártan él, nem szerettek volna integrálhatatlan közösséget a környéken, nem szerettek volna a müezzin énekére ébredni.
Molnár Gyula, amikor arról kérdeztük, hogy az építkezés meghiúsulásához hozzájárulhatott-e az építtető gyanús múltja, és az ebből fakadó biztonsági kockázat is, csak annyit felelt: nem nyilatkozik, mert nem kíván közreműködni abban, hogy a Fidesz „mecsetekkel riogasson”.
