– Budapest 2030-ra az egyik legélhetőbb nagyváros és Európa magas életminőségű és legbiztonságosabb fővárosa lehet – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a főváros és a kormány közötti együttműködésről szóló megállapodás ünnepélyes aláírása kapcsán.
A kormányfő hozzátette: ezért hozták létre Tarlós István főpolgármesterrel egyetértésben a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát (FKT). – Ezermilliárdos nagyságrendben és évtizedes távlatban gondolkodunk – fogalmazott Orbán Viktor, aki a 2030-ig szóló tervezéssel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a korabeli Steindl- és Hauszmann-tervek is hozzávetőlegesen 15 év alatt valósultak meg.
A kormányfő kiemelte: a mai nap Budapest születésnapja, Budapest a magyaroknak az örök város, „a város, amely minden magyaré”, bármely pontján is éljen a világnak.
– Budapest nemzeti alkotás, nemzeti teljesítmény, nemzeti siker, igazi nemzeti kincs, amelynek felépítése újkori történelmünk talán legnagyobb magyar közösségi teljesítménye – jelentette ki a miniszterelnök. Szavai szerint Budapestnek jól működőnek, rendezettnek, tisztának és szépnek kell lennie, ami a főpolgármester és a városvezetés feladata.
Mint mondta, a nemzet fővárosaként méltóságot, büszkeséget, nagyszerűséget kell sugároznia, ami a kormány és Budapest vezetésének közös feladata. Szerinte ha Budapest e két minőségében egyre jobban teljesít, akkor a Kárpát-medence természetes központjaként is működik nyilvánvaló földrajzi, méretbeli, gazdasági, szellemi és kulturális okokból.
– A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának létrehozásával újrakötjük azt a szövetséget a kormány és a budapestiek között, amely egyszer már bevált. Az erős Magyarországnak szüksége van emelkedő és gyarapodó Budapestre, a régi nagyságát visszanyerni akaró fővárosnak pedig szüksége van egész Magyarország erejére és támogatására – mondta Orbán Viktor.

A kormányfő és a főpolgármester szombaton írta alá az együttműködésről szóló dokumentumot
Fotó: Havran Zoltán
– A kormánnyal kötött megállapodásnak köszönhetően a főváros forrásbiztosítási lehetőségei előremozdulnak, választott főpolgármesterének és köztestületének jelentősebb befolyása lehet Budapest fejlődésére, mint az elmúlt hetven évben bármikor – fogalmazott beszédében Tarlós István. A főpolgármester úgy fogalmazott: ha megfelelően értelmezzük és kihasználjuk a benne rejlő lehetőségeket, akkor akár az Andrássy–Podmaniczky-korszakhoz hasonló fejlődés elé nézhet a főváros.
Szavai szerint Budapest mint egyesített főváros a magyar nemzetteremtés része és egyik fontos eredménye. Tarlós István kijelentette: az utóbbi években ismét markánsabban látszik a város vitalitása, ami nem kis mértékben a mai nap díjazottjainak is köszönhető. Az ünnepségen adták át a főváros elismeréseit, többek között a rangos Pro Urbe Budapest díjat, valamint a Budapestért díjat is.
Mérlegen az elmúlt 28 év
– 2010 óta hétmérföldes csizmával haladunk előre – emlékeztetett a szerződés aláírása kapcsán Orbán Viktor. A miniszterelnök kijelentését alátámasztják az elmúlt nyolc évben a főváros és a kormány közösen elért eredményei: a 4-es metró befejezése, a fonódó villamoshálózat, az Országház, a Kossuth tér, a Zeneakadémia, a Margitsziget, a Várkert Bazár, a Budai Vigadó, az Erkel Színház, a Szépművészeti Múzeum, a Ludovika megújítása, valamint több sportberuházás, például a Duna Aréna és az új stadionok.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Folyamatban van továbbá a Városliget rekonstrukciója, az állatkert bővítése, az Operaház, az Iparművészeti Múzeum, az oktatási intézmények és a 3-as metró felújítása, valamint megkezdődik a Lánchíd, a Váralagút és környezetük újjáépítése is.
Sorra visszanyerik régi fényüket a budai Várnegyed történelmi épületei, rövidesen megkezdődik az új dél-budai súlyponti kórház építése, a meglévő egészségügyi intézmények fejlesztése, napirenden van a HÉV és az elővárosi vasútvonalak fejlesztése, valamint hamarosan dönthetnek az új nemzeti öttusaközpontról is.
Az aláírást követő sajtótájékoztatón Tarlós István arra is emlékeztetett, hogy mi mindennel maradt adós a két évtizedes Demszky-korszak. A főpolgármester ezek között említette az eladósodást, a befejezetlen 4-es metrót, a 3-as metró elhanyagolását, a BKV-járműpark és a közterek lezüllését, az árvízvédelemi fejlesztések hiányát, valamint számos régóta szükséges beruházás előkészítésének elmaradását.