Sok ember azért szegény, mert nem rendelkezik a tudatos pénzügyi döntések meghozatalához szükséges tudással. Ha már az iskolában megszerzik a gyerekek az alapvető gazdasági ismereteket, akkor az jelentősen segíthet a szegénység megelőzésében – nyilatkozta a Magyar Időknek Eyal Winter professzor, a Leicester Egyetem és a Jeruzsálemi Héber Egyetem tanára. A játékelmélet szakértőjeként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által a Pécsi Tudományegyetem doktori iskolájában, az intézménnyel közösen indított geopolitikai doktoranduszképzés hallgatóinak tart előadásokat, más neves külföldi szakemberekkel egyetemben.
A játékelmélet alapvetően az interakcióról szól, amely átszövi az élet minden területét – fogalmazott Eyal Winter. Alapvetően a stratégiai problémák megoldását szolgálja, amely a racionális döntést keresi olyan helyzetekben, ahol minden résztvevő döntéseinek eredményét befolyásolja a többiek lehetséges választása. Véleménye szerint a jegybankok szerepe megkérdőjelezhetetlen a világban, mert az egyik legfontosabb feladatuk a pénzügyi stabilitás biztosítása. Egy makroökonómiai környezetben sok függ attól, hogy a gazdaság szereplői között milyen interakciók zajlanak, ezért a játékelmélet sok tanulsággal szolgálhat a jegybankok számára. Kiemelte, hogy a játékelmélet mellett a viselkedési közgazdaságtan is sokat segíthet a nemzeti bankoknak a döntéshozatalban. Ez a közgazdaságtan és a pszichológia határterülete, és azt vizsgálja, hogyan történnek bizonyos folyamatok, hogyan viselkednek egyes emberek kollektíven bizonyos helyzetekben. A professzor kifejtette, hogy a világválságok, a pénzügyi krízisek visszavezethetők a gazdasági vezetők hibás kollektív döntéseire. Ezek megértésével a jövőben bizonyos válsághelyzetek elkerülhetőek lesznek.
Eyal Winter a két tudományterület fontosságát hangsúlyozva közölte: a társadalomtudományok nélkül nem érthető meg a közgazdaságtan sem, hiszen a közhiedelmeknek, a családnak vagy a vallásnak befolyásoló szerepe van a gazdaságban. Példaként egy kísérletet említett: különböző hátterű embereket belehelyeznek egy tárgyalási helyzetbe, ahol ugyanabban a tárgyalási pozícióban lévő, más és más országokból érkező emberek különbözőképpen viselkednek. A kísérletben résztvevők ugyanakkor tudták, hogyan reagálnak a velük egy országban élők a tárgyalás egyes fázisaiban.
A szakember elmondta, hogy Magyarország nagyon erős a játékelmélet oktatásában, aminek az elsődleges oka az, hogy komoly hagyományai vannak a matematika tanításának, amely az egyik alapja ennek a diszciplínának. Elmondta azt is, hogy barátja, Harsányi János, magyar származású Nobel – díjas tudós, az elmélet egyik leghíresebb kutatójának az volt az álma, hogy visszatérhessen Magyarországra játékelméletet tanítani.
Új könyve kapcsán kiemelte: az érzelmek fontos szerepet játszanak a geopolitika és geoökonómia területén is. Vannak egyéni és kollektív érzelmi folyamatok is, ez utóbbira különös hangsúlyt helyez. Két példát is felhozott a társadalmi folyamatokat meghatározó közös érzelmekre: a közharagot és a nemzeti büszkeséget. Mindkettőnek nagyon erős befolyásoló hatása van a gazdasági folyamatokra, és ennek következtében a társadalmi változásokra mind pozitív, mind pedig negatív szempontból. A legnagyobb forradalmak egy-egy megmozdulásból kezdődtek, amelyek a kollektív érzelmek hatására felkeléssé alakultak át. Hozzátette: ezek az érzelmek gyakran megtalálhatók a nemzetközi események, a háborúk vagy a terrorizmus hátterében is, amelyek azután komoly gazdasági nehézségeket okoznak.
Eyal Winter beszélt arról is, hogy a problémamegoldáshoz egyre inkább multidiszciplináris megközelítés szükséges, amelynek meg kell jelennie az oktatásban is. Ennek egyik lehetséges eszköze a felsőoktatásban, hogy a hallgatókhoz más tudományterületek tudósait is be kell hívni előadásokat tartani, hogy a közgazdaságtant más tudomány szemén keresztül is vizsgálhassák, ezáltal szélesebbé válik a hallgatók látóköre.
A professzor Németország, Izrael és az Amerikai Egyesült Államok jegybankjaiban is tartott előadásokat, mivel fontosnak tartja a jegybankok oktatási szerepvállalását. Pozitívumként emelte ki, hogy ennyire támogatja az MNB a pénzügyi ismeretszerzést, és a pénzügyi közgondolkodás fejlesztését. Utalt arra, hogy ehhez hasonló módszert alkalmaz a német Bundesbank is.
Az MNB doktori programját nagyon jó kezdeményezésnek tartja, mert túlmutat a hagyományos doktoranduszképzésen, amely elsősorban elméleti alapokon nyugszik. A jegybank viszont olyan szakembereket is bevont, akik a közszférában vagy másutt dolgozva, a munkájukból hozott gyakorlati tudást át tudják adni. Ezzel elősegítik, hogy a doktori programban tanulók a későbbiek során, akár a jegybank alkalmazottaiként, az ország számára jobb döntéseket tudjanak majd hozni – fogalmazott a híres tudós.
A Magyar Nemzeti Bank komoly oktatási koncepciót dolgozott ki, amelynek csak az egyik eleme a Pécsi Tudományegyetemmel közösen beindított doktori iskola, amelyről lapunk már korábban hosszabban beszámolt. Terveik szerint februártól a Budapesti Corvinus Egyetemen elindul az MNB Tanszék gazdasági kormányzás kurzusa, valamint létrehozták a BCE-n belül a Gazdaságföldrajzi, Geoökonómiai és Fenntartható Fejlődés Intézetet, amely a Társadalomtudományi Karhoz tartozik, és az oktatási – kutatási tevékenység megerősítésével foglalkozik. Az intézet keretein belül geoökonómia alapszakot is indítana az MNB, illetve februártól két év után újra lesz regionális és környezet-gazdaságtan mesterszak is. Az egyetemen közel 40 millió forintos ösztöndíjkeretet is biztosít a jegybank a legkiválóbb hallgatóknak és doktoranduszoknak. Kecskeméten egy modern, közgazdasági kutató, fejlesztő és oktatási központ építése is elkezdődött, amelyet az MNB Pallas Athéné Domus Mentis Alapítványa valósít meg, és várhatóan 2017 őszére elkészül. A jegybank reményei szerint jövő szeptembertől gazdasági képzések indulnak az egyetemen, amelyek egy részét duális formában is meghirdetik.