Az Országgyűlés ma délelőtt tartja meg alakuló ülését, a mandátumot szerzett képviselőket és nemzetiségi szószólókat Áder János köztársasági elnök köszönti. A 199 fős parlamentben a Fidesz–KDNP 133, a Jobbik 26, az MSZP–Párbeszéd 20, a Demokratikus Koalíció 9, az LMP 8, az Együtt egy mandátumot szerzett, további egy képviselő függetlenként dolgozik, és ugyancsak egy képviselője lesz a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának. Az Országgyűlésben 12 nemzetiségi szószóló is helyet kap.
A parlament honlapján közzétett napirendi javaslat szerint a Ház először meghallgatja Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke beszámolóját az országgyűlési választásról.
A mandátumvizsgálatot követően a képviselők és a nemzetiségi szószólók esküt tesznek, majd bejelentik az új Országgyűlés megalakulását és a 2014-ben megalakult kormány megbízatásának megszűnését. Az alaptörvény értelmében a parlament megalakulásával a kabinet ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, ami azt jelenti, hogy nemzetközi szerződés kötelező hatályát nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
Az államfő a mai parlamenti ülésen javaslatot tesz a képviselőknek a miniszterelnök személyére. Áder János április 17-én Orbán Viktort, a választáson győztes Fidesz–KDNP-pártszövetség listavezetőjét már felkérte a kormányalakítási tárgyalások megkezdésére. Az államfő ezt tegnap hivatalosan is megerősítette.

Az utolsó simításokat végzik az ülésteremben, ahol ma tartják a parlament alakuló ülését
Fotós: MTI/Balogh Zoltá
Az új parlament először a választási beszámolókról határoz, majd a korelnök bejelenti a képviselőcsoportok megalakulását. Titkos szavazással megválasztják az Országgyűlés elnökét, aki ezt követően szintén esküt tesz. Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke korábban közölte, hogy ismét Kövér Lászlót javasolják a házelnöki tisztségre.
Ezt követően az Országgyűlés nyílt szavazáson megválasztja az alelnököket – közte a törvényalkotásért felelős alelnököt is – és a jegyzőket. A tisztségviselőkről az Országgyűlés személyenként, vita nélkül határoz.
A frakcióvezetők nevének bejelentésével, valamint a házelnök és az alelnökök megválasztásával létrejön a Házbizottság. Az elnöklést átveszi az Országgyűlés megválasztott elnöke, aki köszöntőjét követően javaslatot tesz a háznagy személyére. Őt nyílt szavazással választják meg, majd összehívják a Házbizottság alakuló ülését.
Az alakuló ülés utolsó döntéseként házelnöki javaslatra létrehozzák a parlamenti bizottságokat, továbbá határoznak azok tisztségviselőiről és tagjairól. A 2018 és 2022 közötti parlamenti ciklusban a pártok előzetes megállapodása szerint 15 bizottság működik majd, ebből tíznek a kormánypártok, ötnek az ellenzék adja az elnökét.
Az alakuló ülés berekesztését követően jelentik be az Országgyűlés soron következő ülésének időpontját. Az újonnan megválasztott Országgyűlés tárgysorozatán 29 törvényjavaslat, egy határozati javaslat és öt beszámoló szerepel az előző ciklusból.