A migránsválságban érintett települések pénzt kapnak

– Az önkormányzatok októberben lettek 25 évesek, a rendszer sokat változott. Az utóbbi évek egyik legnagyobb horderejű intézkedése volt, hogy az önkormányzatoknál átálltak a feladatfinanszírozásra. Beváltotta a hozzá fűzött reményeket?
– Az adósságkonszolidáció végrehajtásával és a feladatfinanszírozás bevezetésével a működés feltételei adottak a településeken, az önkormányzati feladatokhoz szükséges források rendelkezésre állnak. A pénzügyi biztonságot a feladatfinanszírozás, az önkormányzatok helyi bevételei és szükség esetén a kiegészítő támogatások együtt jelentik.

– Többször elmondták, szükség lehet a rendszer finomhangolására. Milyen változtatások várhatók?
– Az ország gazdasági teljesítménye növekszik. Ez lehetőséget teremt arra, hogy további többlettámogatással segítsük az önkormányzatokat az Európai Unió által finanszírozott új beruházások működtetésében, fenntartásában. Emellett az önkormányzati ingatlanvagyon és a közutak állapotának fenntartásához, javításához is szeretnénk költségvetési támogatást adni. Ha ezeket a célokat sikerül elérni, akkor az önkormányzatok működése még rendezettebb lesz.

– A másik jelentős intézkedés az önkormányzatok adósságátvállalása volt. Miben látja a jelentőségét?
– Az önkormányzatiság akkor él, ha van forrás a működésre és a fejlesztésekre. Az eladósodás miatt azonban korábban a jelentősebb bevétellel rendelkező települések is egyre lehetetlenebb helyzetbe kerültek. A kamatterhek már olyan működési többletköltséget eredményeztek, amely adósságspirálba kergette az önkormányzatokat. Az adósságkonszolidációval a települések visszakapták szabadságukat, és friss pénzhez jutottak. Viszont arra is szükség volt, hogy azokat az önkormányzatokat is támogassuk, amelyek korábban nem vettek fel hiteleket.

– Évente mekkora lehet az összeg, amit az önkormányzatoknak nem kell adósságszolgálatra fordítaniuk?
– Konkrét számítások nem állnak rendelkezésre, de az összeg éves szinten százmilliárd forint nagyságrendű is lehet.

– A konszolidációval együtt olyan döntéseket hoztak, amelyekkel igyekeztek megakadályozni az újbóli eladósodást. Sikerült?
– Ott még nem tartunk, hogy minden tökéletesen működne, de súlyosabb problémákat nem érzékelünk. Az önkormányzatok vehetnek fel hitelt, de csak fejlesztésre, és csak akkor, ha látszik, hogy vissza is tudják fizetni, valamint a kitűzött célokat támogatni lehet. Ebben az esetben a kormány egyedi engedélyt ad az ügyletre. Az is látszik, hogy az önkormányzatok nem akarnak még egyszer eladósodni, és csak azok fordulnak hozzánk hiteligénnyel, amelyek gazdálkodása stabil. Nemcsak a törvényi, hanem az önkontroll is működik.

– Miközben az önkormányzatok adósságát átvállalta az állam, a cégeik tartozását érintetlenül hagyták. Van esély arra, hogy ezt a szektort is konszolidálják?
– Jelen pillanatban nem foglalkozunk ezzel a kérdéssel, már csak azért sem, mert rendkívül szerteágazó problémáról van szó. Sokféle cég van, amelyek változó céllal vettek fel hiteleket, ráadásul sok társaságban magántulajdon is van. Nehéz azt is tetten érni, hogy a hitel felvétele a működéshez vagy a profittermeléshez kapcsolódik-e. Ha rendelkezésre állna az önkormányzati cégek konszolidációjához szükséges körülbelül 700 milliárd forint, akkor sem erre fordítanánk. Ezt az óriási összeget hasznosabb célra is el lehetne költeni.

– Például a kistelepülési polgármesterek fizetésére? Sokan panaszkodnak arra, hogy október óta kevesebb a juttatásuk, mint a saját beosztottjaiknak. Többen fel is álltak emiatt. Lesz változás ezen a téren?
– Igen, ezt a problémát mi is érzékeljük, és foglalkozunk a kérdéssel, egyeztetünk a Fidesz parlamenti frakciójával. Abban bízom, hogy év végéig kialakulhat az a végleges szabályozás, aminek köszönhetően emelkedhet a kistelepülési polgármesterek bére.

– A közfoglalkoztatásról sokan sokféle véleményt alkottak. Ön miben látja a program jelentőségét?
– A munka nem csak azt jelenti, hogy valaki elmegy dolgozni, fizetést kap, és hazamegy. Jelenti azt a közösséget is, ahol az ember dolgozik, és azt a rendszerességet, amivel élnie kell. Az önkormányzati közmunkában az emberek helyiekkel dolgoznak együtt, és munkájuk során azokkal a polgárokkal találkoznak, azoknak az életét segítik, akik bizonyos értelemben hozzájárulnak az ő foglalkoztatásukhoz. Ez így helyben elfogadottságot ad a közfoglalkoztatottaknak, akik a legtöbb esetben értelmes és hasznos munkával járulnak hozzá településük életéhez. Persze vannak olyanok, akiknél már az is eredmény, hogy mindennap megjelennek a munkahelyükön, még ha nem is végeznek értékteremtő munkát. Sokan mondják azonban, hogy mióta elindult a közmunka, sokkal tisztábbak és rendezettebbek a települések. Egy kérdőíves felmérés szerint a programban érintettek döntő többsége jónak értékeli a közfoglalkoztatást, az is igaz azonban, hogy szeretnének továbblépni az elsődleges munkaerőpiacra. Ez így van rendjén.

– Nyár óta a kormány döntése értelmében menekültek is lehetnek közfoglalkoztatottak. Hogy működhet ez a gyakorlatban?
– Amikor ez igényként fogalmazódott meg, még nem lehetett tudni, hogy a migrációs válság hogyan alakul. Úgy gondolom, hogy a döntéssel megadtuk a lehetőséget a már menekültstátussal rendelkező emberek foglalkoztatására, de nem számolunk azzal, hogy tömegek jelennek meg a közfoglalkoztatásban.

– Ha egy településen mégis munkára jelentkeznek, az önkormányzatok számíthatnak segítségre?
– Ha ide jutunk, akkor megoldjuk a felmerülő problémákat.

– A migránsválság komoly költségekbe veri az önkormányzatokat. Kompenzálják a településeket?
– Felmértük már az érintett önkormányzatok igényeit, amelyeket megvizsgálunk és elbírálunk. A migránsválságban érintett települések minden olyan többletfeladatra támogatást kapnak a következő hetekben, amelyek a bevándorlás miatt jelentkeztek. Legyen szó a közterületek, a külterületek rendbetételéről vagy a szemét eltakarításáról, nem hagyjuk magukra az önkormányzatokat. Több mint húsz településről van szó, a legnagyobb támogatási igény 118 millió forint.

– A Miniszterelnökségen egy munkacsoport foglalkozik a Pest megye és a főváros alkotta központi régió szétválasztásán. Mi a szakmai véleménye ezzel kapcsolatban?
– A probléma a Közép-Magyarország régió megléte óta létezik, 2002-re nyúlik vissza a régió szétválasztásának igénye. Monor polgármestereként és megyei önkormányzati képviselőként támogattam, hogy Pest megye külön régiót alkosson Budapesttől. Néhány napja Pilisen tartottam fórumot, ott a helyi gazdák és vállalkozók is azzal a kérdéssel álltak elő, hogy mikor lesz a megye önálló régió. Az emberek látják, hogy a szomszédos megyékben milyen támogatások, pályázati lehetőségek vannak. A választókörzetemben akár Mendét, akár Örkényt vagy Tatárszentgyörgyöt nézem, nagyon nehéz lenne ezekre a térségekre ráfogni, hogy fejlettebbek lennének, mint a szomszédos Bács-Kiskun megyei vagy Jász-Nagykun-Szolnok megyei kistérségek, amelyek részesülnek uniós fejlesztési forrásokból. Az emberek ezt Pest megyében igazságtalannak tartják.

– Mikor döntenek a Közép-Magyarország régió szétválasztásáról?
– Háromévente lehet a régiókat felülvizsgálni, átalakítani. Erre 2016 februárjában lesz lehetőség, hogy érdemi hatása legyen a 2020 utáni európai uniós költségvetési időszak forrásainak szétosztására. Jó kérdés, hogy 2020 után milyen források és támogatások fognak rendelkezésre állni az EU részéről, de hogy a rendszer ezeket képes legyen fogadni, most kell dönteni. Budapest közvetlen agglomerációs gyűrűjét leszámítva Pest megye nem fejlettebb, mint a többi magyar megye, de vannak olyan járások is, amelyek a legelmaradottabb térségek szintjén állnak.

– Hosszú ideje szerves egységet alkot a megye és Budapest, ami egyben Pest megye székhelye is. Önkormányzati szempontból életképes ez a megoldás?
– Budapest és a megye mindig is valamilyen fokú szimbiózisban működött. Államigazgatási szempontból kiszolgálta a főváros a megyét, a hatóságok, a megyei önkormányzat és a kormányhivatal is Budapesten van. Önmagában a megyei önkormányzat feladatai szempontjából nincs jelentősége, hogy „lyukas” lenne a megye vagy nem. Más kérdés, hogy egyéb területszervezési, illetve közigazgatási szempontokból megoldható-e ez, vagy a megyerendszer újragondolására lenne szükség. Ezért folyik most egy kutatómunka a Miniszterelnökségen, hogy lássuk, milyen irányba érdemes elindulni.

– Ciklusról ciklusra felmerül Budapest közigazgatási átalakítása. Szüksége van egy 1,75 milliós városnak 23 kerületi plusz egy fővárosi önkormányzatra?
– Többféle modell létezik a világban. Ha az önkormányzatiság negyedszázados hazai történetét nézzük, vannak olyan sarokkövek, amelyek, úgy tűnik, 1990-ben véglegessé váltak. Ugyanezt a kérdést fel lehetne tenni, hogy egy ekkora méretű és népességű országnak szüksége van-e 3200 települési önkormányzatra. A világban, Európában is számos modell van, nem mindenhol van az összes településnek saját helyhatósága. Amikor az önkormányzatokról szóló törvényt módosítottuk és azt elfogadta az Országgyűlés, akkor a sarokpontok megmaradtak. Nem gondolom, hogy ezt újra kellene szabni, sem Budapesten, sem vidéken.

– Budapest főpolgármestere többször elmondta, az elmúlt 25 évben soha ilyen jó nem volt még a Fővárosi Önkormányzat és a kerületek együttműködése. Mi kellett ehhez?
– Egyfelől Tarlós István személye, aki maga is több cikluson keresztül vezette polgármesterként a III. kerületi önkormányzatot. Átérzi és átlátja, hogy egy kerületben mi az, ami érzékeny témaként megjelenik. Másfelől azzal, hogy megalakult a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége, a BÖSZ, a kerületek igyekeznek együttműködni egymással és a fővárosi önkormányzattal is. Viták a pénzügyi források korlátozottsága miatt mindig lesznek, ilyen például a tömegközeledés finanszírozása is.

– A települések – falvak, kisvárosok – egy tekintélyes részét jelentős elvándorlás sújtja. Mit tehetnek az önkormányzatok a folyamat megállítására?
– Ez világjelenség, számos tanulmány foglalkozik vele nemzetközi szinten is. A nagyvárosok irányába tart a népesség vándorlása, az ott lévő munkahelyek, szolgáltatások vonzzák az embereket. Vannak azonban ellenpéldák is erre a modellre. A Jászságban például lenne munka, de mégis több település küszködik az elnéptelenedéssel. Az önkormányzat azzal tud tenni ellene, ha a feladatellátást – közszolgáltatások, óvoda stb. – a lehető legjobban megszervezi. Erre a központi régiót leszámítva az uniós források eddig is és ezután is elég nagy teret adnak.

– A 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus mit hoz az önkormányzatok számára?
– Kifejezett célunk, hogy olyan fejlesztések valósuljanak meg a településeken, amelyek a helyi gazdaságot erősítik, új munkahelyeket létesítenek. Ezzel helyben lehet tartani a lakosságot, másrészt nem tudjuk, hogy 2020 után milyen jellegű támogatások lesznek. Éppen ezért szeretnénk, ha a következő években helyben fenntartható gazdasági környezet alakulna ki.