– Míg Budapesten most van folyamatban a kórházak fejlesztése, addig a vidéki intézmények megújítása – részben uniós, részben hazai forrásból – már befejeződött. Melyek voltak a legfontosabb lépések az ön igazgatósága alatt?
– Csaknem két éve vezetem az egri kórházat. Az egyik legfontosabb feladatom az akkor már folyamatban lévő 7,4 milliárdos uniós fejlesztés véghezvitele volt, ami mára teljesen lezárult az infrastruktúra és a műszerezettség megújítása terén is. Ennek eredményeként már van egy tíz egységből álló vadonatúj műtőblokkunk, új gépekkel felszerelt intenzív osztályunk, új sürgősségi és gyerekosztályunk, európai színvonalú központi laboratóriumunk, valamint rendelkezésünkre áll vadonatúj röntgengép, MR- és CT-berendezés, illetve érfestéses technológiát alkalmazó úgynevezett DSA-készülék. Ezek mellett most vásárolunk egy csúcskategóriás ultrahangkészüléket. A Markhot Ferenc-kórházban tehát a felszereltség, a diagnosztizálás és a gyógyítás területén is megvan mindaz, ami ma európai viszonylatban is korszerűnek mondható.
A főigazgató szerint az intézményben kimagasló a fiatal orvosok száma
Fotós: Havran Zoltán
– Eger 2016-ban elhíresült a kafetériaügyről, vagyis arról, hogy a kórházi dolgozóknak nem fizettek béren kívüli juttatásokat, amiből per is lett. Új vezetőként ezt is bizonyára rendeznie kellett.
– Sokáig borzolta ez a kedélyeket, és az egész munkatársi közösséget is mérgezte. A történet végére a lehető leghamarabb pontot akartam tenni, és 2016 őszén meg is történt a megállapodás az érdekképviselet és a kórház között. Az abban rögzített feltételek maradéktalanul teljesültek, minden munkatársunk megkapta az őt megillető kafetériát.
– Az országos hírekbe akkor is bekerült az intézmény, amikor ön nyíltan megfogalmazta a kórházi dolgozóknak írt levelében, hogy Nyitrai Zsoltra, a Fidesz–KDNP jelöltjére fog szavazni, és arra buzdította kollégáit, hogy menjenek el voksolni április 8-án. Megbánta a levelét a konfliktusok miatt?
– Az intranetre töltöttem fel a levelemet, ahogy minden más információt is, amiről úgy ítéltem meg, hogy a kórház működése szempontjából fontos. Ebben magánemberként vállaltam, hogy Nyitrai Zsoltra és a Fideszre fogok szavazni, és meg is indokoltam, miért. Nem közöltem mást, mint tényeket: soha ennyi fejlesztésünk nem volt, miként az is publikus, hogy a már említett 7,4 milliárdos beruházás már elveszettnek tűnt, a kút mélyéről húzta ki Nyitrai képviselő úr, aki minden tőle telhetőt megtett az egri kórházért. Az ő munkája nélkül most nem lenne mindaz, amit felsoroltam. Az egyik helyi LMP-s önkormányzati képviselőnek nem tetszett a nyíltságom, jogi útra terelte az ügyet, engem elmarasztaltak, de a 138 ezer forint büntetést azon nyomban kifizettem, ahogy megkaptam a határozatot. Tehát tényeket közöltem, illetve bátorkodtam leírni a magánvéleményemet, de az nem állt a levélben, hogy mindenki szavazzon a fideszes képviselőre.
– A Magyar Kórházszövetség elnöke, Svébis Mihály azt mondta, az ágazat legnagyobb gondja a munkaerőhiány. Ön is tapasztalja ezt?
– Nálunk is lényeges, hogy elegendő fiatal orvos dolgozzon a kórházunkban. Ennek az volt a feltétele, hogy megfelelő anyagi hátterünk legyen, ami a fegyelmezett gazdálkodásunknak köszönhetően sikerült is: a 2017-es évet már adósság nélkül kezdtük, és azóta sincs kifizetetlen számlánk. Saját rezidenstámogató ösztöndíjprogramot indítottunk, ennek nagy szerepe van abban, hogy nem kell munkaerőhiánnyal küzdenünk. Azoknak az orvosoknak, akik nálunk kezdenek el szakosodni, havi bruttó százezer forint többletjavadalmazást biztosítunk. Cserébe azt kérjük, hogy ahány hónapon keresztül kapja ezt az ösztöndíjat, annyi ideig dolgozzon is nálunk szakorvosként. Erre a programra kitörési pontként tekintünk: már tavasszal 42 fiatal orvos volt a kórházban, jelenleg ötvenen vannak, év végére pedig reményeink szerint elérjük a hatvan főt, ami a megyei kórházak viszonylatában kimagasló.
– A kórházakban gyakran okoz feszültséget, hogy míg az egészségügyi dolgozók kapnak béremelést, addig a nem közvetlenül az egészségügyi, hanem például a műszaki, gazdasági területen dolgozók nem.
– Nálunk valósult meg először az országban a nem közvetlenül betegellátásban, hanem a munkaügyön, pénzügyön, logisztikán, informatikán, műszaki területen, élelmezésen, takarításon dolgozó munkatársak bérrendezése. Az ágazatban bevezetett béremelést rájuk is kiterjesztettük, úgy, hogy havi 7,5 millió forint többletforrást tettünk hozzá saját finanszírozásból.
– A kórházszövetség kongresszusán az is elhangzott, hogy kormányzati szinten javítani kellene az egészségügy finanszírozásán, különben folyamatosan újratermelődik az intézmények adósságállománya. Bár az önök kórháza valóban jó gazdasági helyzetben van, ez országosan probléma lehet?
– Más kasszájába nem látok be, mi a 2017-es évet összesen 150 millió, az ideit pedig 540 millió forint többlettel kezdtük, tehát nálunk tényleg nincs probléma. De az egészségügyi kormányzat tavalyi döntéseinek köszönhetően minden kórháznak lehetősége van többletbevételekre. Az egynapos sebészeti ellátással például havi 30-35 millió forint pluszbevételre tudunk szert tenni.
– Bevezették az egyedi vonalkódrendszert. Ennek mi a funkciója?
– Csak úgy lehet jól vezetni egy kórházat, ha úgy tekintünk rá, mint egy vállalatra. Ez azt jelenti, hogy fegyelmezetten, tényadatok alapján hozott döntésekkel tud jól működni. Most már olyan információknak is a birtokában vagyunk, mint hogy az egyes betegek gyógyítása során hány forintot költünk gyógyszerekre és szakmai anyagokra. Ezt úgy értük el, hogy tavaly bevezettünk egy olyan informatikai rendszert, amely rögzíti ezeket az adatokat a betegfelvételnél kapott egyedi vonalkód segítségével. Az elmúlt hetekben pedig a sürgősségi osztályon indítottunk el egy új rendszert, amellyel minden páciensnek nyomtatott formában feltüntetjük, mikor érkezett, és hogy az állapotától függően várhatóan mikor kezdődik meg az orvosi ellátása, ezáltal jelentősen javult a betegelégedettség.
– Mérik is a betegelégedettséget, a honlapon elérhetők ezek az adatok.
– Igen, havi szinten mérjük a betegeink elégedettségét, teljesen önkéntes alapon. Fekvőbetegek esetén ez kiterjed az orvosokra, ápolókra, a kórtermi környezetre, az étkezésre, a teljes betegellátás színvonalára. A járóbetegeknél pedig a várakozási időre és a rendelőintézet környezetére koncentrál a felmérésünk. Fontosnak tartom ezeket a méréseket, mert ha valamelyik területen a betegelégedettség negatív irányba mozdul, az rámutat arra, hogy változtatni kell. Ez a feltétele a folyamatos jó minőségű szolgáltatásunknak.
– Hogyan jellemezné e pillanatban a Markhot Ferenc-kórházat?
– Nagyon magas orvosszakmai színvonal, stabil, kiegyensúlyozott gazdálkodás és megfelelő szakdolgozói, orvosi létszám. Eger a maga dinamikus fejlődésével a jelen és a jövő városa, és benne az intézményünk a példamutatása által – ki merem jelenteni – a jelen és a jövő kórháza.
