Ehhez Megadja Gábor eszmetörténész, a vita harmadik résztvevője hozzátette: a bevándorlók között potenciális terroristák is megbújnak, ami nagy veszélyt jelent Európára. Ugyancsak eltértek a vélemények a határkerítés kérdésében: miközben Balázs Péter szerint nem old meg semmit, a vita másik két résztvevője úgy nyilatkozott, hogy szerintük sem jó megoldás, de nem tudnak jobbat.
A volt külügyminiszter úgy vélekedetett: jelenleg egy nagy népmozgás, vagyis migráció zajlik a kontinensen, ami váratlan sokk Európa számára, és nem egyenletesen terheli a különböző államokat. Ugyanakkor szörnyű terrorcselekmények történnek az Európai Unióban és sokan párhuzamot állítanak a két jelenség között – tette hozzá.
Ám a kerítésépítésnél csak jobb megoldásokat tudna javasolni, mert ettől egy migránssal kevesebb sem fog Európába érkezni; attól hogy Magyarország kimarad az útvonalból, ugyanúgy mennek Nyugat-Európa felé – mondta Balázs Péter.
Szerinte ebben a helyzetben nemzetközi megoldás szükséges, mert önmagában Németország sem fogja tudni megoldani a krízist. Ennek kapcsán dicsérte Angela Merkel politikáját, mert szerinte a kancellár egy családanya bölcsességével vezeti Németországot, és egyensúlyt teremt a bevándorlást támogató szociáldemokraták és az élesen ellenző keresztényszocialisták között.
Arról is szólt, hogy Nyugat-Európában számos pozitív példát tud az iszlám közösségek integrációjára, ugyanakkor ellenpéldákat is ismer, főleg Franciaországban. Schmidt Mária azt hangsúlyozta, hogy a migránsok többsége elsősorban a magasabb életszínvonal elérése érdekében a jóléti államokat célozz meg.
Magyarországot olyan helyzetbe juttatta a német kancellár ostoba nyilatkozataival, hogy a kerítésépítésnek nem volt alternatívája. A német kancellár destabilizálja Németországot és Európát, és amíg nem változtat a politikáján, addig nem lesz a krízisre megoldás – mondta Angela Markelt bírálva.
A tömegek azt tapasztalják, Európának nincs készsége arra, hogy feltartóztassa őket – tette hozzá Schmidt Mária, aki szerint Európa a szétszakadás állapotába kerül. Példaként Görögországot említette, amely teljesen magára marad ebben a helyzetben. Továbbá munkál egy Nyugat-ellenes düh is az iszlám világban, ami terrorakciókban jelenik meg – mondta Schmidt Mária.
Megadja Gábor azt hangsúlyozta, hogy a bevándorlók között potenciális terroristák is megbújnak. A határt azért hívják határnak, mert ott nem lehet ki-be járkálni. Ha pedig ki-be járkálnak, akkor kerítést kell építeni – fogalmazott, hozzátéve: ezzel Magyarország stabilizálta helyzetét.
Arról is szólt, hogy az iszlám és a helyi társadalmak együttélési nehézségei elsősorban Nyugat-Európa hibás magatartásából erednek, „mert ők kérnek elnézést akkor, amikor a bevándorlók a lábukra lépnek” – fogalmazott Megadja Gábor.