A keresztény értékrendből fakadó szabadság és felelősség kérdéséről beszélt a XXI. Század Intézet és a Polgári Magyarországért Alapítvány tegnap esti rendezvényén Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A Keresztény értékek a XXI. században című konferencián elmondott beszdében a politikus azt hangsúlyozta, a vallás nem magánügy, hanem az egyik legszemélyesebb közügy, Európa pedig nem lett volna az, ami, és nem lesz az, ami volt a kereszténység nélkül, ez az a kulturális alap, amelyre a mai életünk épül, és amelyet sok millióan vonzónak tartanak, ezért is szeretnének idejönni.
A migráció kapcsán a miniszter arra is kitért: a saját, kelet-közép-európai kultúránkból kinövő döntés az, hogy az önvédelem a keresztény értékek védelmét is jelenti, míg a nyugat-európai döntéshozók nem a közösség fenyegetettségére, hanem csak a toleranciára figyelnek. – Európának komoly felelőssége van abban, hogy a bevándorlóknak ne kelljen eljönniük a szülőföldjükről. A migránsválság egyik tanulsága az, hogy kell egy közmegegyezés, egy köztudat arról, hogy a törvények a mi örökségünkből keletkeztek, amelyeket ezért, és nem a büntetés miatti félelemből tartunk be – utalt az elmúlt időszak eseményeire a miniszter. A roma integrációról szólva kiemelte: a legfontosabb szerep az egyházakra hárul, és a hitelesség mellett vonzóvá kell tenni a keresztény értékeket, amelyeket hatalmi erővel nem lehet sem megvédeni, sem ráerőltetni senkire.
Erdő Péter (képünkön) bíboros, esztergomi érsek előadásában arról szólt, hogy a keresztény világnézet alapján a világ értéke Istenhez való viszonyából, a teremtésből ered, mivel az ember Isten képmása, ezért ebből következően kötelessége bölcsen irányítani a Földet. Kiemelte, hogy a technikai-tudományos fejlődés újabb és újabb kérdéseket vet fel, ezért egyre bizonytalanabb lett ettől az emberiség, egyre nehezebben látja meg az összefüggéseket a saját nemzeti léte és a világ népessége között. Ennek a következménye az is, hogy nehezére esik a jó és a rossz dimenziójában gondolkodni, terjed a döntésképtelenség, és egyre kevésbé akar felelősséget vállalni, amelynek jó példája a házasságok alacsony száma is. Az esztergomi érsek azt hangsúlyozta: az egyház szerepe a XXI. században is az értékek közvetítése.
