Egyértelművé kéne tenni a választók előtt, hogy a jelentős részben külföldi forrásból fenntartott nem-kormányzati szervezetek (non-governmental organization; NGO) pontosan kicsodák, milyen érdekeket szolgálnak és milyen forrásból működnek – derül ki a Századvég tanulmányából. ezen szervezetek valójában lobbistaként működnek, sokszor politikai ideológiákat terjesztenek, nincs demokratikus legitimációjuk, társadalmi támogatottságuk, jelenleg mégis a civil szervezetek szabályai vonatkoznak rájuk. Így a rájuk vonatkozó előírásoknak igazodniuk kellene lobbista jellegükhöz, regisztrálni kellene őket, anyagi forrásaik feltüntetését pedig szigorúbban szabályozni. A fentieket egyébként Ausztria, Németország vagy az Egyesült Államok is alkalmazza. Oroszországban 2012 óta „külföldi ügynökként” kezelik a kintről finanszírozott, sok esetben George Soros pénzéből „civilkedő” csoportokat – írja a PestiSrácok.hu.
A Századvég jelentése kitér rá, hogy a hazai közéletben pontatlanul civil szervezetként aposztrofálják őket, pedig működésük jellege hangsúlyosan eltér a több tízezer hazai finanszírozású civil szervezetétől.
Ilyen – külföldi forrásból gazdálkodó – NGO például az Amnesty International, a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor vagy az Eötvös Károly Intézet.
A tanulmány szerint bár az NGO-k valójában lobbistaként működnek, s külföldi érdekeket jelenítenek meg, mégis a civil szervezetekre vonatkozó törvények vonatkoznak rájuk. Ausztriában egyébként az Amnesty International, a Greenpeace és a WWF is lobbistaként van nyilvántartva.
Hasonló a szabályozás az Egyesült Államokban, Németországban és Izraelben,és ezekben az országokban az NGO-k – a pártokhoz és a lobbicégekhez hasonlóan – kötelesek beszámolni forrásaik eredetéről és adományozóik kilétéről.
Nagyobb a befolyásuk, mint az államoknak
Ez a tanulmány szerint azért fontos, mert bizonyos NGO-k alig ellenőrizhető forrásokból működnek. A tanulmány szerint ezek a szervezetek aktív, ideológiailag elkötelezett politikai szereplők, komoly közvélemény-formáló erővel rendelkeznek, sőt bizonyos NGO-k jelentősebb nemzetközi befolyással bírnak, mint egyes államok, politikai szervezetek.
Befolyásukat és elismertségüket annak köszönhetik, hogy a vállaltan politikai szervezetekkel szemben helyzeti előnyben vannak, hiszen magukat civilnek, szakmainak és függetlennek pozicionálják.
A Századvég megállapításai szerint bizonyos szervezetek egy jól körülhatárolható politikai ideológia terjesztésére használják befolyásukat, ideológiailag tehát egyáltalán nem függetlenek.
Ez a politikai ideológia pedig a neoliberális elveket támogatja. Tevékenységük során jellemzően az emberi jogi kérdéseket politikai haszonszerzésre használják
– olvasható a dokumentumban. Mint írták, a politikai függetlenségüket is megkérdőjelezi az a tény, hogy az NGO-k aktívan beavatkoznak egy-egy nemzetállam belpolitikájába.
Olyan belpolitikai kérdésnek számító ügyekben, mint például a migrációs válság, az azonos neműek házassága, a drogliberalizáció, jellemzően külföldi támogatóik véleményével megegyezően foglalnak állást. Sőt esetenként az ellenzék kezébe olyan erős politikai eszközöket adnak, amivel azok sikeresen buktathatják meg a kormányzó erőket.
HÁLÓZATOSODNAK, EGYMÁSRA HIVATKOZNAK
A tanulmány szerint az NGO-k hálózatosodás útján teremtik meg legitimációjukat: szakmaiságukat azzal igyekeznek hitelesíteni, hogy magas nemzetközi és belföldi idézettségükre hivatkoznak, mondván, ha ilyen sokan idézik őket, akkor nyilván szakmailag kompetensek. Csakhogy – mint írták – a magas idézettségük nem kizárólag szakmai kiválóságuknak köszönhető, hanem annak, hogy hálózatosodva működnek. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag az egész világot behálózva, szinte minden országban működtetnek fiókszervezeteket, ráadásul a hasonló profilú NGO-k együtt is működnek egymással – olvasható.
A Századvég szerint az Eötvös Károly Intézet, a K-monitor, az Ökotárs Alapítvány, az Amnesty International Magyarország és a Társaság a Szabadságjogokért esetén merül fel annak indokoltsága, hogy „a jelenleginél egyértelműbben és gyakrabban tüntessék fel a gazdálkodásuk során felhasznált külföldi forrásokat és azok eredetét”.
A teljes, részletes elemzést a PestiSrácok.hu-n olvashatják!