– Hamarosan zászlót bont Vecsésen egy új radikális mozgalom. Kikből áll ez össze?
– A Betyársereg politikai szárnya, az Identitesz, valamint az Érpataki Modell Országos Hálózata alkotják a július 8-án zászlót bontó mozgalom elindítóit.
– Hogyan találtak egymásra?
– Mind a három szervezet lát egy nagy űrt a jobboldalon, ezért döntöttünk úgy, hogy közösen, és nem egymás ellenében indulunk meg ezen társadalmi réteg képviseletéért.
– Mégis, egy egyetemi, intellektuális szerveződés hogyan kerül össze a Betyársereggel?
– Szükség van kardra, és szükség van tollra. Egy mozgalom legyen mind erejében, mind intellektualitásában minőségi. Én a Betyársereget a legmélyebben tisztelem, ők a garancia arra, hogy ez a mozgalom a legmélyebb elvhűséget birtokolja.
László Balázs: Az egyenlőség hamis mítosz, tévhitekre támaszkodik
– Hogyan kerül a képbe a botrányairól elhíresült Orosz Mihály Zoltán és a hozzá köthető érpataki modell?
– Az Érpataki Modell Országos Hálózat tagjai rendelkeznek azzal a tudással, amely a leszakadt rétegek, jellemzően a cigányok társadalmi integrációjához elengedhetetlen.
– A mozgalomból lesz párt? Indul radikális erőként a jövő évi országgyűlési választásokon?
– A fókuszpontunk most a mozgalom felépítésén van, de ez sem zárható ki.
– Tudnák képviselni azt a radikális réteget, amely a Jobbikot juttatta a parlamentbe, de a párt néppártosodása miatt elfordult tőle?
– Szeretném leszögezni, hogy ez nem egy Jobbik 2.0 előkészülete. A nemzeti radikalizmus betöltötte saját küldetését. Most új korszak kezdődik, új hívószavakkal. Mi egy új jobboldali ideológiát fogunk adni ennek a mozgalomnak, mégpedig olyat, ahol pontosan lefektetett értékrendek irányítják a közösséget.
– Csalódott a Jobbik pálfordulása miatt?
– Nem foglalkozunk a Jobbikkal.
– Mik az önök alapelvei?
– A nemzeti radikalizmusból kiindulva sokan ideálisnak vélik a nemzeti kifejezést. Én szándékosan az etnikai és a rassz kifejezéseket használom, mert most olyan sorskérdések merültek fel mind Magyarországon, mind Európában, amelyekre sokkal lényegre törőbb válaszokat kell adni. Évtizedek múlva demográfiailag összeroppanhat a kontinens, az etnikai homogenitásunk teljesen felborulhat. Épp ezért a kidolgozandó ideológiánk egyik alapeleme lesz az etnikai önvédelem gondolata. Ez a magyar és az európai népközösségek benső immunrendszerét hivatott helyreállítani, amely hazai vonatkozásban elsőrendű feladatkör számunkra.
– A migrációra gondol?
– Részben. De ha máról holnapra le is zárnák a határokat, a kontinens már akkor is magában hordozza a potenciális veszélyforrást. A demográfia nem hazudik. Az európai lakosság jelentős része már nem vállal gyermeket, szemben az ideérkező afrikai és arab népekkel. De nem is kell messze mennünk. Magyarországon is van rengeteg no-go zóna: olyan cigánytelepek tömkelege, ahol ugyanazok a problémák tapasztalhatók, mint a klasszikus nyugat-európai no-go zónákban.
– Ezt hogy érti?
– A brutalitás, az erőszak, a közbiztonság romlása. Ezek a potenciális veszélygócok mind megvannak Magyarországon is, amelyekre fel kell hívni a figyelmet.
– Ez cigányellenesség?
– Nem lehet meghatározni, hogy valami ellen vagyunk. A saját önvédelmünkről van szó. És ha ebből indulunk ki, akkor könnyebben érthető a célunk, ami a magyar megmaradás.
– Ezeket a kijelentéseket nem tartja rasszistának?
– Attól függ, mit értünk rasszizmus alatt. Ha azt mondjuk, hogy elismerjük a különbözőségeket és védelmezzük saját rasszunk sajátosságait, akkor vállaljuk. Bár szerintem ez inkább rassztudat. Nekünk most nem az az elsődleges feladatunk, hogy a cigánykérdésre vagy a migrációra megoldást nyújtsunk. Az a dolgunk, hogy önvédelmet hirdessünk. Hogy felélesszük a magyar emberekben az egészséges immunrendszert, életigenlést, ami a szükséges nulladik lépés ahhoz, hogy a saját népközösségünk rendelkezzen biztos jövőképpel.
– Ehhez elég egy mozgalom?
– Azért hirdetünk mozgalmat, hogy aki belép ebbe a közösségbe, rögtön találkozhasson azzal a szemlélettel, amelyben szilárd helyet foglal el az etnikai önvédelem gondolata, a hierarchiatudat, a kötelességtudat, vagyis olyan alapvető értékek, amelyek mára kivesztek.
– Mire gondol, amikor hierarchiatudatról beszél? Valamiféle indiai kasztrendszerre?
– A természetes különbségekre alapozunk, hiszen minden ember és minden közösség más és más. Ez az igazi sokszínűség, mi pedig ezt a természetes szemléletet akarjuk helyreállítani. Az egyenlőség pedig hamis mítosz, tévhitekre támaszkodik.
– Mekkora támogatottsággal számolnak?
– Nem innék előre a medve bőrére, de én egy folyamatosan duzzadó erőt látok. A valóság azonban július 8-a után derül ki. Erre a rendezvényre nagyon sokan megindultak, és nem csak a három szervezet köreiből.
– A Jobbikból is megindultak?
– Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem. De nem mi keressük meg az embereket, hanem ők minket.
– A Jobbiknál már láttuk, miként lesz egy radikális pártból néppárt. Mi a garancia arra, hogy az önök által életre hívott mozgalom és az ebből alakuló párt a jövőben is megmarad az alapelvei mellett?
– Többek között a politikai gondolkodásunk egysége, amelynek acélozására mindenkor a legnagyobb hangsúlyt fogjuk fektetni.
– Jobboldali vagy szélsőjobboldali mozgalom lesz?
– A jelleg szélsőjobboldali, a minőség új jobboldali. Nem határolódunk el az előbbi jelzőtől, de az utóbbi is jelzi, hogy történeti szempontból egy teljesen új politikai karaktert szándékozunk megteremteni.
– Az előző héten az Érpataki Hálózat részéről felkerült az internetre egy videó, amely az elhangzottak alapján inkább volt nemzeti radikálisnak mondható. Hol van akkor ez az új jobboldali minőség?
– Az a videó nagyon jól mutatja, hogy létező és releváns társadalmi igényekre építkezünk. A mi új jobboldali feladatunk lesz az, hogy ezeket a valós társadalmi igényeket egységes, minőségi és újszerű formába öntsük.
– Mit jelent, hogy új jobboldali?
– Politikai gondolkodás szempontjából három új megközelítés térnyerését szorgalmazzuk. Egyrészt felesleges történelmi vitákban nem veszünk részt. A második elem a politikailag inkorrekt perspektíva, ami azt jelenti, hogy nem alkalmazkodunk a PC-hez. Végül fontos, hogy ne régmúlt időkhöz viszonyítsuk a fiatalok politikai identitását, hanem legyen hitük a saját generációjuk történelmi feladatában.
– Mi az álláspontjuk aktuálpolitikai eseményekről, gondolok például a civiltörvényre?
– Humoros kategória, hogy azok lázadoznak a civiltörvény ellen, akik amúgy politikai tevékenységet folytatnak. Pont ezért nagyon nagy szükség van erre a törvényre, mert ezek a szervezetek politikai és társadalmi befolyásolásra törekednek Magyarországon, külföldi pénzen.
– Soros György civiljei ártanak vagy használnak?
– Túlságosan finom kifejezés az, hogy ártanak. Ezek szabályosan rombolják a társadalmi normákat. Olyan aknamunkát folytatnak a szakadék szélén álló Európában, mint a homoszexuálispropaganda expanziója. Továbbá arra irányítják a nyugati közgondolkodást, hogy hány további vécé kell a különböző neműeknek, miközben kipusztul a kontinens. Kiforgatják az egészséges és természetes törvényeken alapuló társadalmi normákat, amelyek alapfeltételei egy egységesen működő nemzetközösségnek.
– Soros Györgynek nemcsak civiljei vannak, van egy Közép-európai Egyeteme is…
– A CEU-t nem szabályozni kellene, hanem kitenni az országból. Az a káros tevékenység, amit Soros destruktőrei tesznek, leginkább a CEU-ban nyilvánul meg. Ennek az egyetemnek egy egészséges társadalmi miliőben nem lenne helye, mert az nem tudományosság, hogy azért adnak diplomát, mert valaki meghatároz egy nyolcadik társadalmi nemet. Ez propaganda.
