Szűz Mária igent mondott Isten tervére, hogy a megváltó édesanyja legyen, és személyében az egész emberiség fogadta el a teremtő és a teremtett világ harmóniáját – mondta tegnap Erdő Péter bíboros, prímás az M1 aktuális csatornának nyilatkozva Nagyboldogasszony ünnepe alkalmából. Az esztergom–budapesti érsek kiemelte: csak az ember értelmes és szabad lény, akinek el kell fogadnia a teremtő tervét, és aki képes tenni is e terv megvalósulásáért. Erdő Péter ismertette: a Máriát Isten anyjának nyilvánító 431-es efezusi zsinattól kezdve újra és újra megfogalmazódott az a meggyőződés, hogy Mária fiával együtt van a mennyei dicsőségben is, mégpedig nemcsak lelkileg, hanem testben is, akárcsak a feltámadt Krisztus. – Máriában ezért az örök boldogságra hivatott emberi élet ragyog föl mindannyiunk számára – fogalmazott a bíboros.
Erdő Péter kitért arra: több szempontból is szimbolikus, hogy Szent István a Szűzanya oltalmába ajánlotta Magyarországot. A király tette egyfelől a hívő ember Istenbe vetett bizalmának gesztusa, aki látja, hogy emberi erővel alig tartható az ország függetlensége, léte és kereszténysége, de Istenben bízva, az ő segítségét kérve mégiscsak reménykedve néz a jövő felé. – Másfelől ez a cselekedet az ország szuverenitását is kimondja, azt, hogy senki másnak nem vagyunk hűbéresei, a mi hűbérurunk, királynőnk egyedül Szűz Mária – mondta a bíboros, prímás. Nagyboldogasszony napja a legfontosabb katolikus Mária-ünnep, amikor Szűz Mária halálára és mennybevételére emlékeznek a hívek.